Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Tragor Ignác: Vác utcái és terei. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragor Ignác: Vác lakossága a XVIII. század elején. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragos Ignác: A váci múzeum-egyesület 25. évi jelentése. Ism. Mályus Elemér 777
784 TÖRTÉNETI IRODALOM. századvégi városi életünknek, már csak aktualitásánál fogva is van jelentősége, azt az előnyét pedig szintén el kell ismernünk, bármennyire is nem érthetünk egyet Tragor feldolgozásmódjával, hogy felsorolván az anyagot, a fejlődést feltüntető adatok kihámozását is lehetővé teszi.' íme, ilyen történeti müvek készülnek a Váci Múzeum-Egyesület körében, amely már negyedszázados múltra tekinthet vissza s a jelentés szerint tagjainak száma egyre, növekszik, már a félezer körül jár. A vezetőség tisztában van munkájának kulturális fontosságával, működése nem is szorítkozik csupán az anyagi eszközök megszerzésére és azoknak valamilyen formában való felhasználására, hanem segítségül hívja a lappangó erkölcsi erőket, a lelkesedést és önzetlenséget is. Jól megszervezett,' életképes egyesület munkásságában gyönyörködhetünk tehát. A helyi intelligencia meglevő érdeklődése, amelyet könyveivel Tragor ébresztett fel és erősített meg, biztató reményt nyújt, hogy továbbra is megtartható a város története barátjának, illetőleg egy részét meg lehet nyerni általános történetírásunk produktumai olvasására. Tragor, — aki ismételjük, lelke az egész társulatnak —a közönség igényeinek kielégítésére tervbevett munkák-1 A némut történetirodalom, amelyhez tanács végett fordulhatunk, az egyes városok speciális viszonyainak feldolgozásain kívül már ezen a téren is összefoglaló, általánosító munkával dicsekedhetik. E. Volckmann könyve (Strassennamen und Städtetum. Würzburg. 1919.) mély bepillantást enged a városfejlődés kérdésébe s mindenkinek, ki a Tragoréhoz hasonló tanulmány gondolatával foglalkozik, előbb feltétlenül el kell olvasnia. (Hogy A. Tille-nek „Über Stand und Aufgaben der Strassennamoii-Forschung" címen 1921-ben tartott felolvasása megjelent-e már nyomtatásban, nem tudjuk.) A nevek értékesítésével azonban még korántsem merítettük ki az egész, megfigyelés alá vonható anyagot, mert az utcák elhelyezkedése, egymásba torkolásuk, találkozásuk mikéntje, szóval a város alaprajza beszélő történeti forrás, amely az írott oklevél tanúságainál nem kevésbbé fontos. Ilyen szélesebb alapon, a városalaprajz nyújtotta tanúságok figyelembevételével kellett volna Tragornak elkészítenie tanulmányát, amit nagyon megkönnyített volna számára az a körülmény, hogy az alaprajzoknak történeti forrás gyanánt való felhasználására módszertanilag útbaigazító cikkek is vannak: I. Kretzechmar: Der Stadtplan als Geschichtsquelle. Deutsche Geschichtsblätter. 1908 évf. 133. skk. 1. — P. I. Meier: Der Grundriss der deutschen Stadt des Mittelalters in seiner Bedeutung als geschichtliche Quelle. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichte- und Altertumsvereine. 1909. évf. 105. skk. 1; — U. a. Forschungen auf dem Gebiete der alten Stadtgrundrisse. U. o. 1910. évf. 140. skk. 1. —• U a. Die Fortschritte in der Frage der Anfänge und der Grundrissbildung der deutschen Stadt, U. o. 1914. évf. 222. skk. 1. Ilyen előtanulmányok után nem csoda, hogy a német történettudomány elérte azt a magas fejlődési fokot, amelyet A. Hoffmann művészies tanul mányai (Historische Stadtbilder. 1—2. tüzet. Die Stadt Konstanz és Die •Stadt Regensburg. 1922.) képviselnek, s amelyheg nekünk is fél kell jutnunk.
