Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tragor Ignác: Vác utcái és terei. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragor Ignác: Vác lakossága a XVIII. század elején. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragos Ignác: A váci múzeum-egyesület 25. évi jelentése. Ism. Mályus Elemér 777

TÖRTÉNETI IRODALOM. 777 jegyzökönyvébe írtak. Érdekes adatokat kapunk ezután az 1739-i pestisjárványra, továbbá az 1745-i redemtio-ra vonatkozólag, amikor t. i. a Jászság és a két Kunság községei Mária Terézia engedelmével 572.399 forint és 60 dénár összegen kiváltották magukat abból a. zálogos birtokból, melyben a német lovagrend után a pesti rokkantakháza tartotta őket. Halasra 50.900 forint jutott a váltságösszeg terhéből. A változatos tartalmú kötet, két (1751—52 és 1759) Halason folytatott boszorkányper jegyzőkönyvével zárul. A mostani első kötet borítéklapján a megjelenendő IT. és III. kötetek tartalmát már előre jelzi a szerző, az előszóban pedig hangoztatja, hogy ez adatok kiadása csak előmunkálat a város egész történetének megírásához. Reméljük, hogy munkakedve meg fog küzdeni a nehézségekkel és szép tervét úgy váltja valóra, hogy az a» töi-ténettudománynak hasznot jelentsen. Mayer Béla. Tragor Ignác: Vác utcái és terei. Vác. 1918. 8". 112 1. Tragor Ignác: Vác lakossága a -XVIII. század elején. Statisztikai és településtörténelmi tanulmány. Egy térképmelléklettel. U. o. 1921. Nagy 8». 80 1. Tragor Ignác: A váci múzeum-egyesület 25. évi jelentése. IT. о. 1921. 8°. 48 1. Helytörténeti irodalmunk nem áll azon a magaslaton, amelyen lennie kellene, — e szavak bizonyára nem hatnak új megállapítás erejével, hanem általános tapasztalatot fejeznek ki. Néha azonban különösebb intenzitással kell éreznünk történetírásunk hiányait s figyelmünk ekkor önkéntelenül is kutat a baj alapoka után. Ezért, midőn az alábbi sorokban egyik szorgalmas vidéki történetírónk két tanulmányát óhajtjuk ismertetni, ezen munkánk köréből már eleve sem akarjuk az általános fejlődés vizsgálatát kikapcsolni, amit annál kevésbbé tehetünk meg, mert szemébe akarunk nézni annak a kérdésnek is. hogy miért lehet gyümölesözetlen a szorgalmas munka és eredménytelen a legjobb igyekezet. Ha a Váci Múzeum-Egyesület történeti müveket tud kiadni még 1921-ben is, ez kétségtelenül annak a jele, hogy van közönsége, mely érdeklődik a város múltja iránt. Hiszen más vidéki történeti társulataink működése teljesen megbénult. sokról (pl. békés-, csanádmegyei) azt sem tudjuk, hogy megvannak-e még legalább névleg? Korántsem a háború s annak gazdasági következményei voltak ennek a szomorú korhadásnak az okai, mert. a mai Magyarország területén megalakult társulatok már régóta, a háború kitörését meg-, előzőleg is alig-alig prosperáltak. Ahol mégis virágzottak történetírásunknak e gyenge csemetéi, azoknak székhelyei sem színtiszta magyar területen voltak, hanem a fejlettebb kultúrájú perifériákon, mint Szepes vagy Hunyad megyé-