Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL, BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN. 747 A terrornak s hazugságnak az eszközei nagyon alkalmasak voltak, hogy a nép hangulatát megváltoztassák. S ebben a korifeusok a felvidéken az ev. papok voltak; azonban bármennyire szónokoltak ellenünk, akár a szószéken, akár a profán helyeken, a hazafias német és tót népet nem igen tudták eltántorítani. Pánszláviszti'kus hangjuk csak Liptó megyében keltett némi visszhangot, de itt is csakhamar elcsöndesedett, mert a miniszteri bizottság felvilágosító szavai megérttették a néppel, hogy mindazt, amit most nyertek, csakis a magyar nemzetnek köszönhetik. Nagyobb eredményeket ért el az aknamunka Horvátországban s a szerb lakta vidékeken. Vezéregyéniség volt báró Jellasics József s Gráj Lajos. Mindketten izzó magyargyűlölettel voltak telítve s 1836 óta másról sem ábrándoztak, mint Nagy-Illyria megalkotásán. Már ekkor törhetetleniil dolgoztak ellenünk minden eszközt felhasználva, akár megengedett, akár nem. Folyóiratuk, a „Danica" és az „Illyrszke Narodne Novine"1 csak úgy ontotta ránk az átkot s a gyűlöletet. Az udvar tehát e két embert választotta bérencéül s hogy szavuk még súlyosabb legyen, Jellasicsot március 28-án a báni, (íájt pedig udvari tanácsosi méltósággal ruházta fel. Most tehát kettőzött erővel dolgoztak ábrándjuk megvalósításán. Szolgálatukba szegődtették a horvát hírlapokat, a papokat s ezek ahelyett, hogy az evangéliumot és a felebaráti szeretetet hirdették volna, „a gyűlölet, üldözés, lázítás apostolaivá lőnek". Dél-Szlávia eszméje egészen elkápráztatta szemeiket, semmi lehetetlent nem ismertek érdekében. Az izgatás egyik főfészke a Szerémség volt. Itt tört ki legelőször nyíltan az elszakadási vágy. Az illyr-horvát pártiak, megkülönböztetésül az alkotmányos érzelmű magyarpárti horvátoktól, fövegükön kis papirszeletkét viseltek e fölírással: „Slaviáni." Elszakadási törekvásiiket a piros-fehér-kék karszalag szimbolizálta. A Vukovárot.t tartott közgyűléseik botrányos lefolyásúak voltak. Rendesen a magyarpártiak szidásával vették kezdetüket, majd folytatták azzal, hogy kiűzték őket az ülésteremből, hol azután egyedül tanácskoztak s azzal szokták befejezni, hogy pontokba szedték kívánságaikat, melyek elseje Magyarországtól való elszakadásukat s 1 Illyr nemzeti újság;'.