Századok – 1923-1924
Értekezések - MISKOLCZY GYULA: A horvát kérdés (1790–1847.) 567
A HORVÁT KÉRDÉS. (1790—1847.) . 569 őket a magyarokkal, s rámutatott az első követelményre, amelyet megrendített nemzetiségük támasztott velük szemben: erős, ellenállásra képes államtest alkotására kellett törekedniök. Az 1790-iki országgyűlésen ez a törekvés alkotja programmjuk egyik felét, amelynek kivívásában a magyar rendek hűségesen támogatják őket. A horvát programm másik oldala szintén a jozefinizmus hatására vezethető vissza: a kormány ellen irányul azon követelés éle, hogy Horvátország fölé is terjesztessék ki a magyar helytartótanács hatásköre, s a horvát adót csak a magyar országgyűlésen lehessen emelni. Ez az utóbbi nagy engedmény a politika követelménye volt, a 3 megyére zsugorodott Horvátország védekezése jövő abszolutisztikus kísérletek ellenében, amint ezt az 1790-es évek nagy horvát államférfia, Skerlecz Miklós zágrábmegyei főispán nyíltan meg is mondja. A nemzetiségi kérdés azonban nemcsak abban nyilatkozik meg, hogy a horvát nemzet szívós harcot kezd a kormánnyal autonómiája érdekében, hanem egyre világosabb lesz a magvar nemzeti törekvések elleni visszahatás is. Az 1790., 1796., 1802., 1805., 1811-iki országyűléseken egymás után merülnek fel a két nemzet között a vitás, elválasztó kérdések, a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele, a protestánsok befogadása Horvátországban, a horvát adózás és Szlavónia közjogi helyzete. Ezek közül a kérdések közül úgy a magyar, mint a horvát történetírás csak a nyelvkérdést emelte ki, pedig a többi kérdés legalább is annyira fontos volt, mint ez utóbbi. A titkos jelentések szomorú képet rajzolnak a magyar és a horvát követek küzdelméről már a XIX. század első évtizedében, s tényleg, az egy évszázadon át folyó harc gyökerét, vitás problémáit már mind megtaláljuk a felség számára készült jelentésekben, a horvát tartománygyűlés aktáiban, és az uralkodóhoz intézett horvát felterjesztésekben. A kérdések felvetődésének historikumát a legrövidebben a következőkben vázolhatjuk: Az 1790-ben megalakult magyar reformpárt elsősorban protestáns elemekből alakult, mely a nemzeti törekvéseket a vallásiakkal mindig iparkodott összekapcsolni. A magyar nemzetállam megalakításához az első lépés a nemzeti nyelv hivatalos nyelvvé tétele volt, a protestantizmus teljesen egyenjogúvá tételéhez viszont elengedhetetlennek látszott, hogy Horvátország és Szlavónia területén a pro-