Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 563 általános szempontok keresése, arra bizonyítékot a a tanulmány legrészletesebb méltatója, Berzsenyi életrajzírója, Yáczy János nyújtja, ki a szokásos dicsérő szavak után és a tanulmány tartalmának kivonata előtt így ír róla: „Mint a nyelvművelésben a dunántúli nyelvjárás szókincseinek elfogadása mellett harcol, a gazdaságról szóló értekezés sem egyéb, mint a dunántúli praktikus gazda észrevételeinek egymás utáni felsorolása. Az ország más vidékeit nem ismerhette eléggé sem könyvekből, sem tapasztalásból, észrevételei tehát, amennyiben helyesek, csak az ország nyugati felének nyújtják többé-kevésbbé jellemző képét, de az általános érdekek magaslatáig nem érnek fel. S még mint ilyenek sem dicsekedhetnek valami gazdag ismeretkörrel, noha nem tagadható, hogy Berzsenyi sokszor legfontosabb észrevételeit mintegy készakarva rejti el, mintha eszmemenete nem volna sem elég szabályos, sem előre készített s könnyű folyamatú."1 íme, ő a helyi jelleget kifogásolja, azt, hogy Berzsenyi nem az egész országra érvényes megállapításokat mondott, amit mi munkája érdemének tartunk, s amit nem szabad elvárnunk Berzsenyitől. Balásházy „külföldieknek" nevezi a nem debrecenieket — de szabadna-e mai gondolkozásunkkal gúnnyal fordulni feléje s mást, egyetemességet várni tőle akkor, amikor a közlekedés és az egyetemes szellemi mozgalmak még-nem forrasztották össze a társadalmat, hanem azt még széttagolt csoportjaiban szemlélhetjük? Példáink mindenkit meggyőzhetnek, hogy a helytörténeti kutatás működésének körébe vonhatja az irodalmi élet, a szellemtörténet jelenségeinek megfigyelését is s ezen a hálás talajon oly feladatokat oldhat meg, amelyek máskülönben nem is volnának elvégezhetők. Sőt, az általános szellemtörténeti kutatásnál jobb helyzetben is van, mivel sokkal inkább módjában van az író egyéniségét mindennapi munkájából megismerni, így az elméleti, irodalmi hatásokat jobban észrevenni s azokat pontosabban elválasztani a reális élet okozta fejleményektől. Főleg ennek a helyi jellegű irodalomnak alapos feldolgozása révén remélhetjük, karöltve természetesen a már említett társadalomtörténeti részletek megírásával, hogy olyan monográfiáink is lesznek, amelyek nem elégednek meg a külső események vázolásával, hanem 1 Berzsenyi Dániel életrajza. Budapest, 1895. 414. skk. 1. 36*