Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

152 lederer emma. számolási mérték gyanánt a kassai köblöt, általános elszámolási mérték lett. A Dunántúl beljebb eső részein már inkább észlelhető a köbölrendszer behatása, mit a nagyobb köblök feltűnése és a „szapu" elnevezés bizonyítanak. (Ez leginkább német formájában „zaperth"-alakban tűnik fel.) Minél északabbra haldunk azután, annál inkább érvényesül a korecrendszer behatása, főkép a tót vidékeken. Amikor tehát a pozsonyi mérő rendszeréről beszélünk, azt bizonyos fenntartással tesszük és értjük ezalatt tulajdonképen mindazokat a nyugati részeken divó mértékeket, melyeknek középpontjában a XVI. századtél fogva a pozsonyi mérő áll. Az a körülmény, hogy a pozsonyi mérő — mint már beszéltünk róla — a külfölddel szemben a magyar mértékek reprezentánsa volt, abba a kassai köböllel és rendszerével szemben kedvezőbb helyzetbe juttat bennünket, hogy sokkal több adat, helyesebben összehasonlító táblázat áll rendelkezésünkre. Ezeknek a táblázatoknak felhasználásánál azonban bizonyos óvatossággal kell eljárnunk és újra szeretném a figyelmet arra a már többször említett körülményre fölhívni, hogy az ilyen mértékösszehasonlítások — bármennyire igyekeznek is a pontosság látszatát kelteni — sohasem tökéletesen megbízhatók. Még egy egyedülálló adatnak is jobban hihetünk, ha az pl. a dézsmaszedő lajstromban fordul elő és magának a dézsmaszedőnek az illető helyen szerzett tapasztalatain alapszik, mint a kamarai fölterjesztéseknek, utasításoknak azokban a táblázataiban, melyeket különböző helyek adatai nyomán — többnyire minden kritika nélkül — szedtek össze. De ha azt látjuk hogy az egyik az ilyen táblázatnak egyes adatai más oldalról is megerősítést nyernek, több bizalommal fogadhatjuk el az esetleg meg nem erősített adatokat is. Természetes azonban, hogy néhány deciliternyi, sőt még 1—2 liternyi eltérés így is becsúszhat számításainkba. Azok a táblázatok, melyek ezen meggondolások után használhatóknak tekinthetők, a következők: 1. A XVI. század közepéről származó, a kamarai utasítások könyvében többízben előforduló összehasonlító táblázat.1 2. A többször idézett 1590. évi pozsonyi kamarai felterjesztés.'2 3. Takáts Sándor közlése a bécsi levéltár anyagából; egy 1659. évi összehasonlítás.3 4. Végül egy a bécsi lisztkimérők (Mehlmesser) által 1670-ben eszközölt hivatalos mérésekről szóló táblázatnak a magyar mértékekre vonatkozó része. Ezeknek a táblázatoknak adatai a következők: 1 Instruct, liber I. fol. 255., 287. és másutt (részben közli Tagánvi Magy. Gazd. Tört. Sz. I. 158. részben Acsády I. 198.). 2 L. id. helyen. 3 Magy. Gazd. Tört. Sz. IX. 96. 1.