Századok – 1921-1922
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: V. István ifjabbkirálysága 77
86 SZENTPÉTER Y IMRE. vélte,1 ki azt IV. Bélának tulajdonítja, vagy pedig — a mi valószínűbb — 1269-nél későbbi időből, V. Istvánnak a királyi trónra jutása utáni korból való.2 Ugyancsak ez a legutolsó, ifjabbkirályi czímváltozás segíti elő némileg a Gútkeled nb. Kozma javára állítólag 1265-ben adott oklevél keltezése kérdésének megoldását is. Fejér3 ezt az oklevelet IV. László királynak 1282-iki átíró okleveléből4 közölte ismeretlen helyről, 1265-iki évszámmal. Minthogy a záradék szerint az oklevél Péter mester alkanczellár kezéből kelt, ki pedig ezt a tisztet csak 1266 óta viselte,5 Karácsonyi az oklevél kibocsájtását 1266—69-re tette.6 Fejér közléséről bátran feltehető, hogy hibás és így a keltezés későbbre tétele indokolt volna. Sőt az ifjabb királynak az oklevélben olvasható »iunior rex Hungáriáé, dux Transsilvanus, dominus Cumanorum« titulusa valamivel pontosabb meghatározást tesz lehetővé : a »dominus Cumanorum« czím 1267-ben nem volt használatos, tehát e szerint oklevelünket 1266-ban vagy 1268—69-ben adták ki. Ezt a feltevést csupán az a körülmény nehezíti, hogy ugyanazon tárgyban Erzsébet ifjabb királyné is adott ki oklevelet, melyet Fejér ugyanazon forrásból szintén 1265-ös évszámmal közöl.7 A két oklevél fogalmazata annyira rokon, hogy föltétlenül hatottak egymásra. Legvalószínűbb, hogy Gútkeled nb. Kozma egyszerre kapta a két oklevelet, mit elfogadva, az ifjabbkirályné oklevelének keltezését is hibásan közlöttnek kell tekintenünk. Kevésbbé valószínű, de nem lehetetlen, hogy az ifjabbkirályné adománylevele csakugyan előbb kelt, mint az ifjabbkirályé, mely utóbbit azután a bemutatott királynői oklevél felhasználásával fogalmazták. Ε szerint Erzsébet királyné oklevele 1265-ben, V. Istváné pedig 1266 vagy 1268—69-ben kelt.8 Összefoglalva tehát a mondottakat, az V. István ifjabb. 1 CD. VII. 4., 135. 1. Azonban IV·. László 1276-ban az oklevelet atyjának, V. Istvánnak oklevele. gyanánt írja át (Teutsch—Firnhaber, Urkundenbuch 109. 1.), mi Fejér feltevését nem zárja ugyan ki teljesen, de mindenesetre valószínűtlenné teszi. 2 1271 vagy 1272-ből, minthogy 1270 május i-én IV. Béla még életben volt. 3 CD. VI. 2., 389. 4 U. o. 405. 5 Fejérpataky, A királyi kanczellária, 119. 1. 6 A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 58. J. 7 I. m. 391. 1. 8 De még mindig fennmarad a lehetőség, hogy Fejér az alkanczellár nevét közölte rosszul.
