Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

AZ ÉLETKOR SZEREPE KÖZÉPKORI JOGUNKBAN. 53 de lényegében birtokjogait idegenítette el consensusával Szécsi István is, a mit aztán vissza is vont. A fekvőjószágok jogi és gazdasági fontossága magyarázza meg, hogy ezek védelmére ily erős joggal ruházták fel a kiskorút. A míg tehát egyrészről a mi régi jogunk, mint a római és pl. a régi franczia jog is, nem tekintette a kiskorúakat szerződésre teljesen képteleneknek, addig másrészt módot is akart nyújtani, hogy ha teljes koruk elérése előtti jogi tényeik rájuk nézve károsak voltak, azoknak jogi hatályát megszüntethessél^ A mi régi jogunknak is alapvető tétele tehát, hogy minor restituitur non tamquam minor, sed tamquam laesus. Érdekes azonban, hogy míg a joghátrányról, károsodásról az első esetben említést sem tesznek s a másodikban és harmadikban is csak az indeliberate et improvise, illetve immature, incaute improvideque kifejezések utalnak rá, addig a korhiányt, mint iusta causât első helyen emelik ki ; a b) és ej-ben pedig mint méltányos okot hangsúlyozzák az indok megtévesztését, meghamisítását is rábeszélésekkel illetve megfélemlítéssel. A visszavonásnak feltétele volt még, hogy azt a teljes kor elérése előtt kellett megtenni; ezért találjuk 1473-ban és 1515-ben is korvizsgálattal egybekötve.1 A nők erőszakos kényszerítés folytán tett bevallásaikat férjhezmenetelük után vonhatták vissza, a mikor t. i. önjogúakká lettek. A gyakorlat később úgy rendezte e határozatlan terminust, hogy egy évi időt engedett a revocatióra.2 A Hármaskönyv szerint »revocans ipse semper infra tempus praeseriptionis lites et causas praetextu ipsius revocationis fassionis suscitandi habebit facultatem«. Kelemen, Frank, Kövy stb. úgy magyarázták ezt, hogy a visszavonó ezzel csak revokált bevallásának per útján vaíló érvénytelenítésére nyert felperesi jogot ; holott a valóságban a visszavonás folytán a bevallás ipso facto semmissé vált, tehát érvénytelenítő perre már szükség sem volt, és az illető akként követelhette jogait, mintha bevallása meg sem történt volna.3 Erre mutat az is, hogy miután Erdélyi Gergely 1 A római jog szerint intra annum utilem, a kiskorúság megszűnésétől számítva, lehetett "kérni az in integrum restitutiót ; a Quadripartitum (II. 99.) szerint is a teljes kor elérése után egy éven belül élhetett az illető a visszavonás jogával. 2 HK. I. R. in. cz. 8. §. Itt »ad fassionem alíquam«-ot mond, tehát ez mindenféle fassióra állt. — Frank : i. m. I. k. 569. 1. 3 így magyarázza helyesen Dózsa E. is : Erdélyhoni jogtud. II. k. 9—10. 1.