Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Zehntbauer; Richard: Einführung in die neuere Geschichte des ungarischen Privatrechts. Ism. Holub József 575

578 történeti irodalom. 578 alatt külön vagyontömeget, mint a tiszta vagy szorosabb értelemben vett szerzeményi közösségnél. A Zugewinnstgemeinschaft jelenleg Svájczban, Ausztriában és Magyarországban van érvényben : a svájczi ZGB-ben mint törvényes, az osztrák ABGB-ban pedig mint szerződéses Zugewinnstgemeinschaft ; a mi jogunkban csak a nem nemesekre nézve törvényes, de a törvényjavaslat általánosítja rendi és osztálykülönbség nélkül. Németország és Francziaország egyes vidékein egészen 1900-ig, illetőleg 1804-ig volt érvényben, Spanyolországban pedig 1889-ig, így e történeti résznek, e házassági vagyonjogi rendszer múltja ismertetésének szerző nagy helyet juttat könyvében. A mi házassági vagyonjogunkkal különösen részletesen foglalkozik ; és Schröder azon tételének czáfolására használja azt fel, a mely szerint a Zugewinnstgemeinschaft csak az Errungenschaftsgemeinschaft félreértése folytán jött létre, a mikor tisztán a Zugewinnst-re, azaz a megtakarításokra korlátozódott ; mert a mint sem a magyar, sem pedig a svájczi codificatióba nem egy idegen berendezésnek gondolatnélküli átvétele folytán jutott, hanem a történelmileg meglevőnek organikus továbbfejlesztése útján, úgy a német jogban is szerves fejlődés útján alakult ki a megváltozott viszonyoknak hatása és a római jog befolyása alatt. Másfelől, a mikor azt vizsgálja, hogy van-e valami összefüggés a külföldi és a német jogok között a Zugewinnstgemeinschaft kialakulását tekintve, külön fejezetben, igen részletesen foglalkozik a magyar szerzeményi közösséggel s ennek forrásával, a Hármaskönyv III.R.29. czímével Vizsgálatainak eredményét abban foglalhatjuk össze, hogy a történeti összefüggés szerinte igenis megállapítható a két jogterület ezen intézménye között, sa Tripartitum említett helyének és a wienerneustadti Summa-nak összevetése után hajlandó a Summát itt is Werbőczi forrásának tartani. Hradil, a ki »Uber eheliche Errungenschaftsgemeinschaft auf Grund österr. Rechtsquellen des späteren Mittelalters« cz. tanulmányában (Zeitschrift der Sav.-St. für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. XXXVI. Bd. 1915. 459—477. 11.) Berent könyvével foglalkozva erre a kérdésre is kitér, igen helyesen jegyzi meg, hogy csak az fogadható el Berent megállapításából, hogy a Hármaskönyv III. R. 29. cz.-ben kétségtelenül németjogi képződményt ismerünk fel, de többet nem. Heymann azonban, a ki fentemlített munkájában különös érdeklődéssel foglalkozik házassági vagyonjogunkkal, — a melyet ugy történeti kifejlődésében, mint a tervezetben való szabályozásában magánjogunk legérdekesebb részei közé helyez, — daczára Hradil figyelemreméltó ellenvetéseinek, nagyon lehetségesnek