Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Mályusz Elemér: Turócz megye kialakulása. Ism. Hóman Bálint 556

558 történeti irodalom. 558 turócz-liptói szlávok. A betelepedés mindenesetre a IX—X. század fordulóján történt. Döntő jelentőségű településföldrajzi bizonyítékokat sorakoztat fel Mályusz annak bizonyítására, hogy a turóczi és liptói szlávok gazdasági kultura és politikai szervezettség tekintetében sokkal alacsonyabb fokon álltak a XI. században Nyitra, a XII. század óta Zólyom felől közéjük telepedő magyaroknál. A halászvadász és állattenyésztő szíávok telepei a várakkal együtt a lejtőkön, az erdős zóna határán és kisebb számban a folyóparton voltak. A földmívelésre alkalmas, fátlan fennsíkot betelepítetleniil hagyták a magyarokra. A szlávok minden magasabb politikai szervezet híján, tiszta nemzetségi szervezetben éltek az öt nemzetségi vár körül csoportosulva s e széteső tagoltságukat csak a magyar centralis hatalom szüntette meg, midőn az egész területet, előbb a zólyomi uradalom keretében, majd önállóan organisálta, a régi várak — mint helyi központok — jelentőségét megszüntetve. A kereszténység is a magyar telepítéssel egyidejűleg hódít teret Turóczban. A liptói és turóczi népek ismert kiváltságlevelei alapján külön fejezetben ismerteti a zólyomi uradalom lakosságának szervezetét és jogviszonyait. A következő, legterjedelmesebb (53—104. 1.) fejezetben a XII—XIV. századi magyar telepítőmunkát, a Turócz-folyó és erdő közt elterülő fennsíkot állattenyésztésre felhasználó első magyar telepesek, majd a földmíves turóczi jobbágyfiak megtelepedését ismerteti. Községről-községre haladva s végül az eredményeket a liptói analógiák felhasználásával összefoglalva, gyönyörűen jellemzi azt az intensiv és fokozatos kulturmunkát, a mit a centralis hatalom zólyomi exponensének tervszerű vezetésével a fennsíkra behatoló magyar jobbágyfiúk — a későbbi turóczi és liptói köznemes családok ősei — végeztek. Ők vették mezőgazdasági mívelés alá és vonták be a magyar királyság gazdasági szervezetébe a — gazdagabb talajú erdei legelőket kereső — állattenyésztő szlávoktól pusztán hagyott területeket. Ők népesítették be magyar nevű és színmagyar lakosságú, csupán a késő századokban eltótosodott földmíves-falvakkal a fennsíkot. Ők honosították meg Turóczban és Liptóban a földmívelést, ékes bizonyságául a magyarok kultúrfölényének. Ε fejezethez járul a Turóczmegye állapotát a XIV. század közepén feltüntető térkép. Befejez ésül két fejezetben a jobbágyfiúk társadalmi helyzetével, köznemesekké fejlődésével és az autonom Turóczmegye kialakulásával foglalkozik, az egész zólyomi uradalmi szervezet átalakulásának és a középkorban megindult eltótosodási folyamatnak ismertetésére is kiterjeszkedve. A jobbágyfiúk katonai