Századok – 1921-1922

Értekezések - HERZOG JÓZSEF: Ujabb adatok Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsánna síremlékéről 539

ujabb adatok bethlen g- f.s károlyi zs. síremlékéről. 541 találunk. Csakhogy, míg Szabó az alkalmi vers tartalmának rövid kivonatolására szorítkozott, addig Szilágyi az eredeti szöveg bő idézése mellett a vers tartalmát részletesen tárgyalja. Belőle két kifejezést, és pedig a »Castrum doloris« és »tumulus« szavakat emeli ki és ezek szembeállításából vonja le kétségtelen megállapítását, mely szerint Budovinsky nemcsak a fejedelem ravatalát készítette, hanem a Lengyelországból hozott síremléket is ő tervezte. Egyúttal azt a reményét is kifejezi, hogy a Majuma egy teljes példánya előkerülvén, a Bethlen-síremléket legalább képben íogjuk bírni. Eltekintve attól, hogy a Majuma felette dagályos és következésképen nem szabatos kifejezései inkább csak feltevésekre, mint határozott megállapításokra nyújthatnak alapot, nem nyerünk felvilágosítást az értekezésben egy szükségképen fölmerülő kérdésre. Bethlen Gábor tudvalevőleg 1630 január 25-én temettetett el,1

az ugyanazon esztendőben nyomtatásban megjelent Majuma pedig már felállított síremlékről (erectus tumulus) beszél. A Majuma megjelenéséig tehát a legjobb esetben is csak tizenegy hónap telhetett el, melyből ha a vers megírására, a rajz elkészítésére és metszésére, a kinyomtatásra, de különösen az emlékműnek Lengyelországból Gyulafehérvárra való szállítására és ott történt felállítására szükséges időt leszámítjuk, akkor a nagyszabású emlék elkészítésére meglepően kevés idő marad. Es különben is a csalódásnak érzését kelti fel bennünk az a gondolat, hogy — bár az elhúnyt fejedelem udvarában bizonnyal nem egy hivatásos művész megfordult — síremlékének tervezése mégsem hivatásos mesterre, hanem az elhúnyt fejedelem udvari emberére és lovászmesterére2 bízatott, ki legfeljebb sokoldalú műkedvelőnek tekinthető. A felvetődött kérdésre és aggályra újabb levéltári adatok kielégítő választ adnak : a síremlék nem 1630-ban, hanem esztendőkkel később készült el és alkotójuk nem Budovinsky, az udvari ember és lovászmester, hanem hivatásos művész, Castello Antal olasz képfaragómester volt, ki a Luganoi-tó mellett fekvő Melideből származott. Castello Antal, András nevű fivérével együtt, a fejedelem halála idején Krakóban dolgozott. Bethlen István innen hivatta Erdélybe, hogy vele a síremlék dolgában megállapodjék. A mester valószínűleg az 1630. év első felében 1 Tört. Tár 1907. évi. 235. 1. (Lukinich.) 2 U. 0. 508. 1. (Mencsik.)