Századok – 1921-1922
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499
512 miskolczv istván'. nyerje a hatalmas állam hozzájárulását a Lombardia királya czímhez. Halála után azonban (1402) a kiskorú herczeg idejében teljes lett az anarchia, a melyet Firenze iparkodott szítani s a mely lehetetlenné tette Gian Galeazzo terveinek megvalósítáéát. Milano azonban gyűlölt maradt a felsőitáliai városok és fejedelmek előtt. Genua meggyülölte Boucicaut franczia helytartó és hivatalnokai gőgjét s a montferrati őrgróf segítségével éppen ekkor (1409) rázta le a franczia igát, a mi a francziák befolyását Észak-Itáliára megrendítette.1 Az Estek, Carrarák, Scalák, Polénták hatalma lehanyatlott s egymást érték családjukban a tragikus események. László látta a helyzetet s érezte, hogy a most elszalasztott alkalom aligha adódik még egyszer s Firenzének tudtára is adta megbotránkozását s különösen sérelmesnek minősítette, hogy a pisai zsinatot ők rendezték,2 hogy a peruggiai száműzötteket zsoldjukba fogadták, kik az egész Marcát elpusztítják, honnan a pápától átengedett 60.000 forintot kellett volna behajtania, továbbá Paolo Guinigit, Lucca urát, az ő barátját, megkárosították. Felszólította tehát Firenzét, hogy ezeket orvosolják és vele szövetkezzenek. A firenzeiek azt válaszolták, hogy a szövetséget csak a maguk védelmére kötötték, Guinigi ellen semmit sem követtek el, a pisai zsinat az únió ügyét szolgálja, a peruggiai száműzöttek, míg a Marcákban voltak, nem álltak szolgálatukban és hajlandók vele is szövetkezni, mihelyt Nápolyba visszatér, de míg fegyveresen a szövetséges Siena földjén áll, nem állhatnak vele szóba, mert meg kell védeniök Sienát. László feleletül elfoglalta Elbát s elfogott egy Angliából jövő Genua és Firenze számára gyapjúval és más értékes árúval megrakott hajót, több mint 130.000 forint értéket.3 Velencze, mely első sorban a franczia invasiótól akarta megmenteni a félszigetet, megkísérelte a békét közvetíteni Firenze és László közt, de sikertelenül. László jelszava most már : aut Caesar, aut nihil.4 Nápolyba ment, hogy az újabb 1 Leo i. m. V. 110 —17. 1. — Velencze is Boucicaut ellen dolgozott. Romanin : Storia documentata di Venezia. IV. 57. 1. 2 »deinde quod Pisis concilium fieri permittitis, ut deposito vero pontifice Gregorio, novum pontificem patres eligant«. Boninc. 100. 1. 3 Annales Estenses. 1090. 1. — Boninc. 101. 1. — Sozom. 1194 — 95. 1. — Contin. Cron. di Bologna. 596 — 97. 1. 4 . . . unde proverbium iamdudum fuit in quadam eius veste, quam tum gestabat, consutum, videlicet : aut Caesar, aut nihil. Theod. e Niem Rayn. Ann. 27. k. 16. §. 1410.
