Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

506 miskolczv istván'. hajótörést az únió és az ő bűne, hogy Róma László kezébe jutott. A császárság körül is sok baj volt. Ruprecht teljesen tehetetlennek bizonyult, Venczel pedig XII. Gergelyt rá akarta venni, hogy Ruprechttel szemben az ő igényeit támogassa, s mikor visszautasításra talált, a pápában ellenséget látott. így László Róma birtokában a római pápa támogatásában bízva felléphetett igényével, hogy saját személyében visszaszerezze a császári méltóságot a germánságtól a rómaiságnak. Hogy biztosabban czélt érjen, szerette volna a király Firenzét is a maga részére hódítani, de ellenfele, Balthasare Cossa, a bolognai legátus megelőzte és Firenzét megnyerte a László ellen alakult szövetségnek. Ez a szövetség határozta el a pisa; zsinatot.1 László ellensúlyozásul Lucca signoréjával, Paolo Guinigivel szövetkezett.2 Mielőtt László hozzáfogott volna további tervének, Itália egyesítésének megvalósításához, megfelelő sereget kellett szerveznie. * A középkorban Itáliában a hadviselés a zsoldos seregeken nyugodott. Ezek a zsoldosok túlnyomókig németek voltak, a mi első sorban a Romfahrtokból magyarázható. A XIV. század közepén azonban az olaszok megelégelték az idegenek garázdálkodását és olasz vezérek olaszokból toboroztak katonákat. Az első nagy olasz kapitány Alberico Barbiano volt, a ki 1350-ben alapította a félelmes Compagnia di S. Giorgiót, a melylvel 1379-ben Róma alatt legyőzte az idegen zsoldosokat .3 Tanítványai közül különösen Sforza Attendolo és Braccio, Montone grófja tűntek ki. Attendolo Sforza a romagnai Cotignolából való paraszt, a kit társai neveztek el Sforzának, mert Alberico látva nagy testi erejét, így szólt neki : ma tu vuoi sforzare tutti ?4 Kiváló katona, szívós, kitartó, a ki az erők tömörítésével iparkodott eredményt elérni. Számos tanítványa volt, köztük legkiválóbb fia.5 1 Bonincontr. 99. 1. — Diarium Rom. 993. 1. 2 Cronica di Lucca. 892. 1. 3 Sienai szt. Katalin buzdítására ekkor tüntette ki VI. Orbán vörös kereszttel, melynek felírása volt : »Italia liberata dai barbari«. G. Rosa : Bartolommeo Colleoni da Bergamo. Arch. stor. Itäliano IV. ι. 138-39. 1. 4 Rosa i. h. 139. 1. , 5 Lásd Joannis Simonetae : Rerum gestarum Sfortiae Med. tlucis. Murát. XXI. k.