Századok – 1921-1922
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499
' nápolyi lászló. 507 Braccio, Montone grófja, Perruggiában született 1369-ben. Katonái kiválogatásában igen gondos volt. Nem a nagytermetűeknek adta az előnyt, a kik a lovakat kifárasztják, hanem közepesnél alacsonyabbakat, de erős testűeket válogatott össze, s különösen kedvelte azokat, a kiknek arczát, fejét sebhelyek, a vitézség jelei díszítették.1 Ő Sforzával ellentétben seregét apró csapatokra osztotta és a csatát több helyen kezdte meg. Rohanó vitéz, a ki sikereit első sorban gyorsaságának köszönhette. Katonái igazságosságáért igen kedvelték.2 Paolo Orsini szintén tehetséges vezér, de ravasz, megbízhatatlan. Egy teljes zsoldos sereg gyalogosokból, ágyúsokból (balistarii) és műszakiakból (ingignerii), könnyűlovasok-, nehézfegyverzetű lovagok- és fegyvernökökből állott. Használtak ágyúkat, kézi tűzfegyvereket, de régimódi hajítógépeket is.3 Az olasz zsoldos seregekben hiába keressük azt a lovagiasságot, a melynek annyi példájával találkozunk az angolíranczia háborúban.4 Itt a czél szentesíti az eszközöket. A zsoldos vezérek nem kötötték magukat pártokhoz, nem vezérelték őket elvek, mindig a többet Ígérőnek ajánlották fel szolgálatukat. »Mintegy nagy hadi impressariók ők szerződés alapján zsoldba fogadva városoktól és fejedelmektől.«5 így érthető a következő anekdota. A firenzeiek Lászlót rá akarták szorítani, hogy a pápa elvett birtokait adja vissza. — Minő seregeket állítotok velem szembe ? — kérdi László. — A magadéit — felelték a firenzeiek. * Kísérletek Itália egyesítésére. László első sorban Paolo Orsinót fogadta zsoldjába, mert így akarta ennek a hatalmas famíliának a támogatását biztosítani. 28 ezer forintot adott Paolónak ajándékul és több mint 300 emberének jó zsoldot fizetett.® -1 Bracchii Perusini vita et gesta. 368 — 424. Auctore Joanne Antonio Campano episcopo. Ap. Muratori. XIX. 465. 1. 2 »Constat enim omnium aetatum imperatorum neminem eins militibus fuisse cariorem.« Bracchii vita. 465. 1. 3 R. Davidsohn : Geschichte von Florenz. III. k. 862. 1. — K. Schäfer : Deutsche Ritter- und Edelknechte in Italien während des XIV. Jahrhunderts. I. k. 71. 1. 1 H. Leo: Geschichte von Italien. VI. 2. 332 — 33. 1. érdekes példával szolgál erre. 5 Rosa i. h. 139. 1. 6 Cambii Cron. di Lucca. Ap. Muratori. XVIII. 884. 1.