Századok – 1921-1922
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499
' nápolyi lászló. 505 foglalta s a Marcákban is foglalgatott,1 miközben a Colonnák Rómában próbáltak szerencsét, de Paolo Orsino legyőzte és elfogta őket. Váratlanul közbelépett a pápa fenyegető vetoja is2 és László kénytelen volt kijelenteni, hogy e helyeket csak a nyugalom helyreálltáig szállta meg és az egyház egységén szívből közreműködik. Hogy mennyire őszinte volt ígérete, arról csakhamar bizonyságot tett. A pápa Rómát elhagyta és annak őrizetét Annibaldi cardinálisra és Paolo Orsinóra bízta, maga pedig eredménytelen tárgyalásokba bocsátkozott az ellenpápával. László felhasználta ezt az alkalmat, elfoglalta Ostiát és a S. Paoloig hatolt.3 Boucicaut értesítette Orsinót, hogy 14 n^pon belül jelentékeny segélyt hoz neki, Orsino vissza is verte László első támadását, de éjjel titokban tárgyalásba bocsátkozott Lászlóval, Rómát kezére játszotta (1408) s a bíboros kénytelen volt Sienába menekülni.4 Állítólag titokban a pápa is hozzájárult ehhez.6 A király fényes menetben® vonult be az örök városba s ott fogadta Lucca, Firenze, Siena követeit. Az Angyalvár a pápa birtokában maradt s László úgy lépett fel, mint a pápa védelmezője, valódi czélját azonban elárulta, mikor »Róma királya« czlmet igényelt. A nép elöljárói (banderesi e conservatori) viszik a közigazgatást, Riccardo di Sangrót tette meg helytartóvá, Giovanni de Tortist senatorrá, a száműzötteket visszahívta és a nyugalmat biztosítva visszatért Nápolyba. - . László nagyravágyó terveit mindenkinek fel kellett ismernie, czélja : Itália egyesítése, a dantei gondolat megvalósítása, esetleg a római császári korona elnyerése. Terveinek kedveztek a viszonyok. A pápa viszálykodott a cardinálisokkal, kik szemére vetették, hogy rajta szenvedett 1 Cont. di Cronica di Bologna. Muratori. XVIII. 590. 1. 2 Raynaldi Ann. 27. k. 15 — 16. §. 1407. 3 »et iam secundis rebus . . . insolentior factus, de invadenda urbe Roma cogitavit.« 4 Raynald. 27. 16. §. 1407. — Diar. Roman. 990 — 92. 1. — De vita rebusque gestis Sfortiae etc. Cribelli apud. Murát. XIX. 649. 1. — Cont. di Cron. di Bologna. 594. 5 »Fu detto, che era stata invenzione di papa Gregorio per non andare a Concilio«. Chron. Eugubinum ap. Muratori. XXI. k. 954-1. — Ugyanígy Theodor, de Niem Raynaldusnál, 27. k. 3. §. 1408-hoz. 6 Pálmaágakat szórtak eléje a rómaiak, a baldachinumot 8· patrícius vitte s játékokat tartottak tiszteletére. Theod. e Niem elbeszélése. Raynaldusnál, 27. k. 3. §. 1408. évhez.