Századok – 1921-1922
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465
466 angyal dávid. terveire és reményeire, hogy minő történeti és lélektani értéke van Széchenyi hátrahagyott iratainak, mindezt Károlyi kimerítő alapossággal és drámai élénkséggel adja elő. Különösen felemelőn hat az olvasóra Károlyinak rendkívüli igazságérzete, mely a szívétől idegen törekvéseket is erkölcsi értékük szerint méltányolja.« Ezek után a Budapesti Szemlében csak a Károlyi által először kiadott naplótöredékek lélektani jelentőségével foglalkoztam, most a két kötetnek egész anyagát óhajtanám tárgyalni. Es pedig együvé foglalván a Bevezetést a kiadott anyaggal, a felvetődő kérdéseket kronológiai rendben igyekszem megbeszélni. I. O'Meade Karolina. Károlyi a Széchenyitől elkobzott iratok közt fölemlíti Széchenyi Pálné O'Meade Karolina 18 darab eredeti levelét. Ez nem csekély jelentőségű lelet. Tudjuk, hogy mennyire vádolta magát Széchenyi sógornőjének kora halála miatt. Ha Naplójában ezt olvassuk : »Karolina !« tudnunk kell, hogy a leghevesebb fájdalom sajtolta ki lelkéből ezt a nevet. Még Döblingben is gyötörte a visszaemlékezés Karolinára. 1849-iki lázas önvallomásában azt írja, hogy 7 évig lassú tűzön ölte meg sógornőjét. Közömbösen szemlélte kínlódását és csak akkor esett kétségbe, midőn a fiatalasszony meghalt 1820 augusztus 30-ikán. Zichy Antal, Széchenyi életrajzában azt mondja ez önvádról, hogy »túlcsigázott phantasia, de egyúttal végtelenig vitt lelkiismeretesség próbája és kifolyása«.1 De azt a kérdést, hogy minő körülmények okozták e lelkiismereti válságot, elégtelen adatok miatt, nem bírja tisztázni. Hogy ezt a félhomályt a történeti pletyka minő lámpásokkal akarta megvilágítani, arról kár volna beszélni. Károlyi kutatásai most eloszlatták a homályt. Karolina leveleit nem közölhette, mivel azok nem tartoznak közvetlenül kiadványa köréhez, Bevezetésében azonban elbeszéli Karolina történetét. Idéznünk kell szép elbeszélését : »A nagyon fiatal, jókedvű, élénk gyermekasszonyra, az Ausztriába szakadt s a herczeg Lichnowskival rokon, irlandi főrangú O'Meade-család leányára, a kit az istenek nagy szépséggel, de végtelen finom, majdnem sugarakból szőtt, csupa érző idegből álló gyönge testtel ajándékoztak meg és a kiben a 1 r. k. 136. 1.
