Századok – 1921-1922

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465

gróf széchenyi istván döblingi évei. 467 maga irlandi kelta fajának közmondásos, az angol nagy írók által annyiszor kigúnyolt képzelőtehetsége, mondhatnók typikusan ki volt fejlődve, — a Napoleon elleni ütközetekből a bécsi congressus ideje előtt hősként hazatérő sógora, a 22—23 éves szép, fiatal huszárkapitány ellenállhatatlan benyomást tőn. . . . Széchenyire szintén nem maradt a bájos, élénk asszonyka hatás nélkül s kifejlődött köztük egy plátói szerelmi viszony, mely azonban a nőnél mégis erős maradt, sőt növekedett, a férfinál sekélyebb sodrású volt és apránként rokonszenvbe ment át. Az ifjú tüdőbajos asszony észrevette ezt és Széchenyi azt hitte, hogy halálát, mely 27—28 éves korában következett be, ez is sietteté. Annál inkább hihette ezt, mert meghitt barátja, az elhúnyt közeli rokona, Lichnowski Eduard, mikor a szánandó asszony elhúnytáról barátjának írt, mistikus levelében erre látszott czélozni és Széchenyit mintegy bűnbánatra hívta föl.« Lichnowskinak a kor divatja szerint pietistikus stílusban írt levele végzetes hatással volt Széchenyire. Phantasiája a czélzásokat valóságos történetté alakította át. Az a hétévi lassú tűzön való megölése Karolinának tehát azt jelentette, hogy Széchenyi 1813—1820-ig fokozódó közömbösségével halálra gyötörte Karolinát. Ez volna a bűn, a miért vezekelnie kell. Azt gondoljuk, — bár erre közvetlen bizonyítékunk nincs — 'hogy Byron Manfrédjének is része van Széchenyi bűntudatának fejlesztésében. Manfréd lelkét is sötét bűn terheli. Egy női vérrokonának halála miatt vádolja magát. Ha ő nem szereti azt a nőt, ez még élne boldogan és boldogítva. Tudjuk, hogy Széchenyi mennyire szerette Byron hőseinek sötét melancholiáját, büszke nyugtalanságát s így igen hihető, hogy Lichnowski intése és Manfréd példája együttvéve gyökereztették meg lelkében azt a vádat, hogy ő a felelős sógornője korai haláláért.1 Mint láttuk, ez az önvád tulajdonkép ártatlan tényekből fejlődött ki, de azokat külső hatásra Széchenyi phantasiája annyira átalakította, hogy lelkiismeretének örökös ostorai lettek. Hasonlókép alakult ki az a másik önvád, mely az elsőnek romboló erejét növelve, tökéletesen feldúlta Széchenyi kedélyét. A második bűntudat végső kialakulását élénken állítja elénk az a naplótöredék, mely 1848 márczius 19-től szeptember 4-ikéig terjed és először Károlyi e kiadásában jelent meg. 1 Byron Manfrédjének hatását ez önvád kifejlődésé-e először Zichy Antal említi. Gróf Széchenyi István Életrajza. I. 1896. 137. 1. 30*