Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hajdúföld 430 - Historische Zeitschrift 430
430 történeti irodalom. 430 jesztették azon időkben, hogy a magyar főtisztek győzelem esetén csak kérkedtek és dicsekedtek. Jóllehet a hiúság és a kérkedés nem volt idegen nemzetünktől ; azonban ez inkább a bátorság és a halálmegvetés megnyilatkozása volt, melyre példát hoz fel a XVI. századból. — 46. szám. M. : Nincs béke Európában. Ismertetése Nitti magyar nyelvre fordított munkájának, melyben Magyarország sorsáról melegen emlékezik. — 93. szám. Apertus : Hötzendorfi Konrád emlékirataihoz. Szigorúan bírálja hadvezéri működését, mely nem volt szerencsés. Vétett a stratégiai alapelv ellen. A politikai helyzetet helytelenül ítélte meg, az ellenséget lebecsülte, azonkívül példátlan felületességet mutatott. Már a háború kiindulópontja, haditerve alapjában el volt hibázva. A stratégia és taktika alapelveibe ütköző hibák miatt sem lehet nagy hadvezérnek tartani. — Takáts Sándor : Régi koronázási hangversenyek. Szól a régi udvari szertartásokról, melyeket a főudvarmesteri hivatal dolgozott ki s terjesztett a király elé. Nagy szerepe volt a zenének is. A XVI —XVII. században még kevés szó esett róla. Csak Mária Terézia koronázásakor van bővebben szó az udvari zenekar működéséről. Az ő koronázása volt a legmagyarabb. Hajduföld. 1922. 87. szám. Szabó István: Gróf Teleki László halála és Debreczen. Gróf Teleki öngyilkossága hírére a város közgyűlése a gyászról és emlék beigtatásáról rendelkezett. Az erre vonatkozó határozatokat a gyűlés jegyzőkönyvéből közli. Historische Zeitschrift. 119. Band (1918), 2. Heft. Herman Haupt részletesen és nagy elismeréssel ismerteti Pfeiffer Miklós dolgozatát. (Die ungarische Dominikanerprovinz. Zürich 1913.) J. Loserth röviden ismerteti R. F. Kaindl kis könyvét (Die Ansiedlung der Deutschen in den Karpathenländern. Leipzig. 19T7.), melyben a szerző a települések történetének rövid áttekintése után a településre vonatkozó actákat közli. — J. Loserth elismeréssel szól Stenner Frigyes archontologiai publicatiójáról (Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. VII. Band. I. Beiheft. Brassó 1916.), a melyben Brassó város tisztviselőinek életrajzi adatait közli a városi igazgatás kezdetétől napjainkig. 120. Band (1919.) ; 1. Heft. Adolf Hofmeister részletesen ismerteti és egyes részleteiben bírálja, illetve pótlásokkal látja el Rudolf Lüttich munkáját (Ungarnzüge in Europa im 10. Jahrhundert. Berlin 191 ο.), a melyet bár a források felhasználását illetőleg tökéletes teljességre nem tarthat számot, mégis általában hasznos munkának ítél. — Voltelini Eugen Guglia bennünket is közelről érdeklő munkáját (Maria Theresia. München 1917.) a legjobb biographiák egyikének tartja. — J. Loserth rövid ismertetésében különösen figyelemre méltónak ítéli éisic munkájának német kiadását (Geschichte der Kroaten. 1917. I. Band). Véleménye szerint »Sisic seinen Gegenstand streng kritisch behandelt und auf seinen wahren Gehalt hin verwertet«. Loserth általában szemben Karácsonyival a horvát történet vitás kérdéseiben Sisicnek látszik igazat adni. — F. Vigener röviden ismerteti Angyal Dávid czikkét (Monarchie. 1918. S. 14.) Batthyány Lajos kinevezéséről és a Jellasichlioz intézett 1848. június 10-i kézirat keletkezéséről. — I. Hasliagen röviden ismertet néhány franczia háborús essayt, a melyek az osztrák-magyar balkáni vasútpolitika és a háború kitörése között keresnek összefüggést. 2. Heft. Ο. Weber Molden könyvét (Alois Graf Aehrenthal. Stuttgart. 1917.) értékes adaléknak tartja a világháború előzményeinek történetéhez. — Schüssler röviden ismerteti Fritz Härtung
