Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hajdúföld 430 - Historische Zeitschrift 430

történeti irodalom. 431 munkáját (Österreich-Ungarn als Verfassungsstaat. Halle. 1918.) s szerinte a monarchia alap hibája a dualismus volt, mert ez keltette fel a többi nemzetiség igényeit is. — Egy névtelen ismertető érdemes kis munkának mondja Imendörfer könyvecskéjét Bécs 1683-i ostromáról (Die Verteidigung Wiens im Jahre 1683. Leipzig. Haase. 1918.) — K. Jacob pusztán tartalmi ismertetést ad Szabó Ervinnek a Grünberg-féle Archiv für die Geschichte des Sozialismus und die Arbeiterbewegung cz. folyóiratban megjelent és azóta magyar nyelven is kiadott »Aus den Parteien- und Klassenkämpfen in der ungarischen Revolution von 1848« czímű történelmi materialista szellemben irott dolgozatáról. — Schüssler H. Oncken könyvének (Das alte und das neue Mitteleuropa. Gotha. Perthes. 1917.) ismertetése kapcsán, a melynek eredményeit és következtetéseit különben az események által túlhaladottaknak mondja, bizonyos keserűséggel és palástolatlan irigységgel állapítja meg, hogy a míg a magyar Wertlieimer előtt nyitva állottak a legfontosabb iratok, addig ezek Oncken előtt rejtve maradtak, a mi — szerinte — mégis csak Németországban volt lehetséges. 3. Heft. Ε. W. Meyer : Das politische Testament Karls V. von I555- c

z· czikkében a kéziratok, valamint a munka keletkezésének ismertetése után kiterjeszkedik a magyar vonatkozásokra is. — Weber nagy elismeréssel szól Richard Charmatz könyvéről (Minister Freiherr von Bruck, der Vorkämpfer Mitteleuropas. Leipzig. 1916.), csupán arra mutat reá Charmatzczal szemben, hogy Bruck tíz éves politikai pályafutása nem csekély anyagi hasznával is járt. — H. Ulmann nagy elismeréssel szól egy bennünket is közelről érdeklő könyvről (Carl Bertuchs Tagebuch vom Wiener Kongress. Hgbn. von Hermann Frh. v. Egloffstein. Berlin. 1916.) — K. Stählin nagy elismeréssel ír Philippovich altábornagy életrajzáról (Nik. v. Philippovich. Das Leben und Wirken eines österreichischen Offiziers. Wien. 1913), a melyet minden tekintetben kiváló munkának tart, A. Kutschbach munkáját pedig (Die Serben im Balkankrieg 1912 — 1913. Stuttgart. 1913.) figyelemreméltónak tartja, mert megállapításai sokszor ellentmondanak a központi hatalmaknál a szerbekről általában vallott kedvezőtlen felfogásnak. — J. Loserth röviden, de meleg elismeréssel emlékezik meg Báthory István lengyel király számadáskönyveinek Veress Endre készítette publicatiójáról. (Fontes rerum Hungaricarum III. Budapest 1918.) 121. Band. 1. Heft. Moriz Ritter. Deutschland und der Ausbruch des Weltkrieges. A szerző az eddig ismert adatok alapján megállapíthatónak tartja, hogy a háború kitöréséért a felelősség sem Németországot, sem a monarchiát nem terheli, a mint azt a jól szervezett entente-propaganda, hogy saját államainak imperialista törekvéseiről a figyelmet elterelje, kezdettől fogva világgá kürtölte. — Fr. Meinecke Philipp Hiltebrantnak bennünket is közelről érdeklő, a háború okait és előzményeit magyarázó munkáját (Das europäische Verhängnis. Die Politik der Grossmächte, ihr Wesen und ihre Folgen. Berlin, 1919) komoly és figyelemre méltó kísérletnek tartja, a mely azonban bizonyos conventionalis felfogása miatt czélját teljesen nem érte el. — Andr. Walther röviden ismerteti W. Schüssler értekezését (Mitteleuropas Untergang und Wiedergeburt. Stuttgart, 1919.), a melyben magyar vonatkozások is vannak, s a melyben a szerző, a bíráló szerint túlmerészen, a »Mitteleuropa« gondolat újjászületését a balti államok, valamint az Északi-, Adriai-, Aegei- és Fekete-tengermelléki államok bensőséges kapcsolatában látja.