Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Hirlap - 429

történeti irodalom. 429 reversjén látható alabárd-formának, Montagna egyik veronai freskóján való előfordulását nem lehet se ikonographiai, se egyéb természetű azonosítás érvéül felhasználni, mert ez a legáltalánosabb XV. századi olasz alabárd-typus. A feldsbergi Megváltó-rajz (4. kép) lobogó, hajladozó zászlajának rajzából sem lehet iskola- vagy stílus-összefüggésre következtetni, annyival kevésbbé, mert az egybevetett zászlók a sokfelé használt általános sémán belül is meglehetősen különböznek egymástól. Az illusztrácziókkal kellően felszerelt füzet egyszersmind a budapesti Pázmány-Egyetem művészettörténeti gyűjteményének kiadványsorozatát nyitja meg (A budapesti kir. m. Páznány Péter tud. egyete η művészettörténeti gyüjte nényének dolgozatai. I.) s biztató ízelítőt nyújt arról a módszerre szoktató, önálló kutatásra serkentő eredményes munkáról, mely az egyetem e fontos intézetében czéltudatos vezetés mellett folyik. Geh. Folyóiratszemle. A Szent István Akadémia Értesítője. 1921. 1. szám. Berzeviczy Albert : A Mack-jéle vagy »székely1 összeesküvés fölfedezése. (1851 —52.) Érdekes részlet a szerzőnek már azóta megjelent nagyobb munkájából. — Balanyi György : Bismarck bukása. Kivonat a szerző terjedelmes székfoglalójából, a melynek megírásánál főleg Bötticher emlékiratai szolgáltak forrásul. — Michel Károly : Humbertus de Romanis dominikánus generalis Opus Tripartituma. Ez a dolgozat tulaj donképen befejező része a szerző azon könyvalakban megjelent tanulmányának (Das Opus Tripartitum des Humbertus de Romanis Ο. P. Oberwarth 1920. S. 47 ; ν. ö. Századok, 1921. 103 — 7 U·), a melyben Humbertus életéről és főként az O. T. keletkezéséről volt, míg ebben a dolgozatában Humbertusnak reformterveivel, a keresztes hadjárat szervezésével és megindításával, a szakadárokkal való unióval, valamint az egyház belső reformjának kérdésével foglalkozik. — Vargha Dámján: A gyulafehérvári »Batthyaneum« viszonya a magyar kódex-irodalomhoz. Értékes adalékok a magyar codex-irodalom forrástanához. — Szegedy Rezsó : A nyugatmagyarországi horvátokról irott nagyobb tanulmányában részletesen foglalkozik azok letelepülésének kérdésével is. — A hivatalos ügyek során megtaláljuk Sörös Pongrácz és Lukcsics József bírálatait Pompéry Aurélnak »A katholiczizmus és protestantizmus Magyarországon 1521 — 1604« czímű, nyomtatásban ezideig meg nem jelent munkájáról, továbbá Aldásy Antalnak elismerő bírálatát ""Juhász Kálmánnak a Szent István Akadémia kiadásában megjelent munkájáról. (A licentiatusi intézmény Magyarországon. Budapest. 1921.) Budapesti Hirlap. 1922. 14. szám. Szász Károly : Az absolutismus kora Magyarországon. Méltányló ismertetése Berzeviczy munkájának. — 39. szám. Marczali Henrik : írástörténet az Írásbeliség felújulása korából. Hajnal Istvánnak a Budavári írod. Társaság által kiadott munkájának tartalmi ismertetése. — 44. szám. Takáts Sándor : A magyar kérkedés. A magyar ember nemzeti sajátosságának megnyilatkozásáról írt a török időkből. A bécsi kormányszékek ter-