Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

362 FEHÉR GÉZA. wurde, dass der slawische Gottesdienst von Kocel's Reich nach Mähren verpflanzt wurde und dieses so als der geistige Erbe jenes Staates erscheint«.1 Ez a magyarázat már azért se fogadható el, mert ha Kon­stantinos Pannoniára gondolt volna, nem jelölte volna meg oly bizonytalanul ezt a területet, Pannoniáról tud s még sem em­líti, mikor a régi emlékeket felsorolja, mert semmit se tud arról, hogy ennek Szvatopluk országához köze lenne. De nem fogad­ható el főleg azért, mert Nagy-Moráviát »άβάπτιστος« ország­nak mondja s így semmikép se lehet tévedésének alapja az, hogy Nagy-Moráviát mintegy Privina és Kocel herczegsége »geistige Erbe«-jének tartotta.2 Persze ezt a feltevést teljesen megdöntő »kereszteletlen«-t Marquart is észreveszi s Safarik után úgy magyarázza, hogy ez Konstantinos korára vonatkozik, tehát hogy a magyarok megszállásával lett ez a föld pogány.3 De milyen alapon állíthatja ezt, mikor Konstantinos mindkét helyen, mint régi, korában már meg sem lévő országról beszél Nagy-Mo­ráviáról, sőt a 40.. f.-ben világosan megmondja, hogy fel akarja sorolni a türk földön lévő »ΙΙαλαιά .,. γνωρίσματα« »κα! έπωνυμίαιχ-ί, a melyek tehát a türkök előtt ottlakó népek közismert emlékei s itt említi »ή μεγάλη Μοραβία ή άβάχτιστος«-ί, mint ilyen régi emléket, melyet elpusztítottak a türkök. Ez a »αβάχτιστος« te­hát világosan a régi Nagy-Moráviára vonatkozik s azt mutatja, hogy semmit se tud a Method-féle moráviai térítésről. Bury nem sokat tesz ahhoz, a mit Marquart mondott, egy­szerűen idézve Safarikot és Marquartot megállapítja, hogy Nagy-Morávia magában foglalja Pannóniát is.4 Domanovszky Bury értekezésének bírálatában azt hiszi, hogy Konstantinos tévedésből írt Nagy-Moráviát, összezavart különböző országokat s így lett ilyen érthetetlen ez a Nagy-Moráviára vonatkozó rész. Nem is Moráviát akart tulajdonké­pen mondani, a hol^ Nagy-Moráviát ír. »A 31. f.-ben a fehér 1 O. n. 0. Streifzüge. 119. I. Thallóczy is erre gondol, mikor Diocleas Presbytert úgy magyarázza, »hogy Szvatopluk (Konstantin Σψενοοπλώος) korában a nagy-moráviai uralom leért — ha nem is tényleg — de a vallás révén a déli szlavokig«. Fresbyter Diocleas krónikájának magyar vonatko­zásai. Századok 1896. (XXX.) 493. 1. 2 A fentieken kívül rá kell mutatnunk e feltevés ténybeli tévedéseire .,is : 1. Valóság az, hogy a szláv liturgia nem Privina és Kocel ducatusából terjedt át Moráviába. Kyrill és Method Moráv-iában dolgozik először s Method rövid pannóniai működése után ismét Moráviában (v. ö. Jagic : Zur Entstehungs­gesch. d. Kirchenslav. Sprache. Sitzungsberichte Philos.-hist. cl. XLV1I. 1. Wien, 1900, 5-15. lk.) 2. A szláv hagyomány szerint is először »Morava számára« készültek a »könyvek«. 3 O. u. o. Streifzüge 119—120 lk. 4 I. m. 564. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom