Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 361 τας τών izsijs ρεόντων ποταμών επωνυμίας«,1 a mint a bessenyők földje: »καλείται κατά τήν έπωνυμίαν τών έκεισε όντων ποταμών«.2 Ez a folyók szerinti megnevezés ma is megvan nálunk s még fontosabb lehetett akkor, a mikor az óriási puszta vidékeken a folyók mellé telepedtek a törzsek, mivel a nép állandóan otthontartózkodó részének a folyó nyújtotta főtáplálékát. A törzsek egy-egy folyó két partján helyezkedvén el,3 természetes volt, hogy lakhelyüket a folyókkal nevezték meg. Annyiszor említi Konstantinos ezt, hogy maga is belezavarodik s a 40. f.-ben (p. 173. 8 — 10.) azt mondja, hogy a türkök »κατεσκήνωσαν εις τήν γήν εις ήν και σήμερον κατοικουσι, τήν επονομαζομένων κατά τήν ανωτέρα), ως ειρηταί, τών ποταμών έπωνυμίαν«, holott fentebb nem mondotta ezt a korabeli magyar földről, hanem mindig a patzinakita szállásról, Atelkuzuról, csak »alább« említi a tiszai Magyarországról. A két határleírás tehát jó, csak egy adat van mindkettőben, a mi nem felel meg a tényeknek: Nagy-Morávia fekvése. Ε tekintetben, miután Konstantinos művéről megállapítottuk, hogy adatait jórészben mások elbeszéléséből s leírásából kapta, más kutatókkal szemben az a véleményem, hogy nem azt kell kutatnunk első sorban, hogyan egyeztethetnők Konstantinos adatait a más forrásokból ismeretesekkel (a valósággal), sőt hogy lehet ezeket Konstantinos adatainak megfelelőkké alakítanunk, hogy teljes egészében elfogadhassuk azt, a mit ná!a találunk, hanem azt, hogy mi a forrása. Hogy Nagy-Morávia nem valami déli ország, mint Konstantinos mondja, az bizonyos, tehát nem az a kötelességünk, hogy valami úton-módon délre tegyük, hanem az, hogy megállapítsuk, milyen forrás alapján tette Konstantinos délre s mi e forrás értéke. Konstantinos Nagy-Moráviájára vonatkozó irodalomból itt csak a legújabb kísérleteket említem fel: Marquart miután helyesen megállapítja, hogy »Nach den gleichzeitigen Quellen ist also Swentopluk niemals im ungestörten und unbestrittenen Besitze von Pannonién gewesen«, azt állítja, hogy Konstantinos szerint mégis Alsó-Pannóniával azonos Szvatopluk birodalma, a mi »beruht offenbar auf einer Verwechslung der Mährenreiches mit dem Fürstentum Priwina's und Kocel's am Plattensee, wo die slawische Liturgie zuerst eine Stätte gefunden hatte, ein Irrtum, der dadurch befördert 1 P. 174. 45. 2 C. 38. p. 171. 8—9. 3 V. ö. Hóman Turul XXX. (1912.) 91. s. kk. lk. értékes megjegyzéseit arra, hogy a törzsek, nemzetségek, sőt nagyobb családok birtokai is folyamkétparti helyzetűek, szintúgy Szent István vármegyéi.