Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Feleky Géza: Észak-Amerika benépesítése és a nyugat-európai agrárkérdés a XVII–XVIII. században. Ism. Gárdonyi Albert 108

<121 TÖRTÉNETI IRODALOM. A tényleges állapot tehát nem felel meg a szerző elméletének a szakirodalom alaposabb tanulmányozásából meg kell győződni, hogy elméletét homokra építette fel s ez a talaj nem alkalmas az épület fenntartására. S most tegyünk ellenpróbát a franczia agrártörténelemmel, hátha itt több szerencsével dolgozott a szerző. A franczia mezőgazdák nem vándoroltak ki nagy tömegekben, mert helyzetük az angolokénál megfelelőbb volt : ez a szerző másik tétele, a melyet nagy ambícióval törekszik igazolni. A franczia földmívesnek paradicsomi állapotának olvasása közben, eszünkbe jutott Labruyère 1689. évi kijelentése } L'on voit certains animaux farouches, des mâles et des femelles, répandus par la campagne, noirs, livides et tout brûlés du soleil, attachés à la terre qu'ils fouillent et remuent avec une opiniâtreté invincible. Ils ont comme une voix articulée et, quand ils se lèvent sur leur pieds,, ils montrent unu face humain, et en effet ils sont des hommes.. Ils se retirent la nuit dans des tanières ou ils vivent du pain noir, d'eau et de raisins.« Ez volt a franczia paraszt paradicsomi élete Labruyère szerint- s elvégre Labruyère mégis csak közelebb állott a franczia paraszthoz időben és térben szerzőnknél, le kell mondanunk tehát arról, hogy szerzőnk és elmélete kedvéért a. franczia irodalommal szemben állást foglaljunk. De vegyük elő Carlylet s idézzünk belőle a szerzőnk által is nagyrabecsült Young nyomán a következőket : »overtakes a poor woman — they have seven children, her poor drudge and she : a farm, with one cow, which helps to make the children soup ; also a little horse or garron. They have rents and quit rents, hens to pay to this seigneur, oat-sacks to that ; king's taxes, statut-labour, church-taxes, taxes enough ; and think the times inexpressible.« Ezek nem a franczia földmívesnek boldogságát hirdetik. S elvégre az 1784. évi események felidézésében is volt valamelyes részük a franczia parasztoknak, a mikor is földesuraik kastélyait nem ok nélkül égették fel. Egy jegyzetben szerzőnk is elismeri (74. 1.), hogy »minimális számítással négyötöd részben van megterhelve — a parasztbirtok — feudális illetékkel«, de erről a feudális illetékről azt írja (90. ].), hogy az csupán »mérsékelt magánjogi adó« volt. Boldog franczia nép, tehát tévedett Carlyle, a mikor azt írta róla,2 hogy »They are not tended, they are only regularly shorn. They are sent for, to do statute labour, to pay statute-taxe ; to fatten 1 Taine : Les origines de la France contemporaine. L'ancien régime. 429. 1. 2 French revolution 12 1.