Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Feleky Géza: Észak-Amerika benépesítése és a nyugat-európai agrárkérdés a XVII–XVIII. században. Ism. Gárdonyi Albert 108

<110 TÖRTÉNETI IRODALOM. »Ohne Zweifel haben Forscher, wie Rogers und Toynbee und zahlreiche andere Geschichtsschreiber, Nationalökonomen und Socialpolitiker sich die Sache viel zu leicht gemacht, indem sie angenommen haben, dass die englischen Freibauern — yeomen — in gegebenen Perioden (vom XV. bis XVIII. Jahrhundert) zahlreich, das heisst über das ganze Land und nicht nur in Kent und einigen wenigen anderen Gegenden zahlreich gewesen waren, statt dies zu beweisen.« Egyáltalában nem alkalmas továbbá ez a folyamat a szerző tételének bizonyítására, mert az inclosure-ok nagyarányú bővülése, illetőleg annak kapcsán a yeomanry hanyatlása akkor érte el á fejlődés tetőponjtát, mikor az Egyesült-Államok angolságának kérdése már eldőlt. Az inclosure történetében négy korszakot különböztet meg a szakirodalom.1 Az első a XIV. század közepéig tartott s a szántóföldek állományát növelte a legelők rovására, tehát csupán az állattenyésztést befolyásolta, a mezőgazdának nem ártott. A második ezzel ellentétben a legelők nagyobbítását czélezta s a kisbirtok rovására a nagybirtokot erősítette, az tehát a mezőgazdát érzékenyen sújtotta. A harmadik Erzsébet királyné uralkodásától kezdve a XVIII. század közepéig tartott s az elszórtan fekvő parcellák egyesítését, tehát a jobb gazdálkodást munkálta. Ε korszak alatt aránylag kevés új inclosure keletkezett^pedig szerzőnknek épen azt kellene bizonyítania, hogy e korszakban, midőn az Egyesült-Államok területének gyarmatosítása javában folyt, vesztette el az angol parasztság birtokait. Nagyobb tömegben végül az utolsó korszakban, 1760 és i860 között keletkeznek inclosure-ok, ekkor azonban az Egyesült-Államok elangolosodásának kérdése régen el volt döntve. A szerzőnél idézett törvények, melyek a földművesosztály védelmét szolgálták, közismertek ; közismert azonban az is, hogy az angol parasztvédelmi politika abban az időszakban kezd hatékonynyá válni,2

a mikor az amerikai angol kivándorlás megindul, a mikor tehát a szerző elmélete szerint az angol földmívesek sorsának igazán mostohának kellett lennie. Az országszerte elhatalmasodott állattenyésztés helyére t. i. fokozatosan a gabonatermelés lép s ez lefoglalja mindazokat a munkaerőket, melyeket az állattenyésztés parlagon hevertetett. Ennek a folyamatnak az eredménye volt az, hogy a XVII. század végén nagy volt a jómódú angol földmívesek száma s Chamberlayn joggal írhatta, hogy »of the freeholders of England there are more in number and richer, then in any country of the like extent in Europe.«3 1 Ashley : Wirtschaftsgeschichte. II. k. 303. 1. 3 Steffen id. m. I. k. 411. 1. 3 Hasbach: Engl. Landarbeiter. 67. 1.