Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Feleky Géza: Észak-Amerika benépesítése és a nyugat-európai agrárkérdés a XVII–XVIII. században. Ism. Gárdonyi Albert 108

<109 TÖRTÉNETI IRODALOM. részesült, távolról sem oldotta meg azt a feladatot, a melyre vállalkozott. A munka tulajdonképen Észak-Amerika franczia és angol gyarmataiban az angol elem túlsúlyrajutásának problémáját vizsgálja, illetőleg törekszik megoldani s a megoldás kulcsát a franczia és angol agrárviszonyok közötti különbségben találja meg. A czímben olvasható »nyugateurópai agrárkérdés« kizárólag a franczia és angol agrárkérdésre vonatkozik, Nyugat-Európa egyéb országainak agrárviszonyait nem veszi számba. Pedig a probléma kimerítő tárgyaihatása érdekében kívánatos lett volna a nyugat európai szemlét kissé tágabb alapokra fektetni, mert Észak-Amerika gyarmatosai sorában a németalföldiek nem voltak az utolsók s a legjobb keletamerikai kikötő csupán a fegyver jogán lett Új-Amszterdamból 1664-ben New-Yorkká.1 De ne elemezzük a czímet, tekintsünk be a kohóba, a hol az anyag olvadt, melyből a szerző művét összekovácsolta. Szerző szerint az angol elem túlsúlyrajutását sem lélektani, sem politikai, sem gazdasági okokkal nem tudták eddig elfogadhatóan megmagyarázni, tehát kénytelen volt új magyarázatot keresni és találni. Ezt a magyarázatot, lényegét tekintve, népesedési magyarázatnak lehetne nevezni, mert a lényege az, hogy angol földről a XVII—XVIII. századokban aránytalanul többen vándoroltak ki mint Francziaországból, a kivándorolt angolok tehát egyszerűen felszívták a gyengébb népességű franczia gyarmatokat. A nagyfokú angol kivándorlásnak a magyarázatát ismét abban találja, hogy az »inclosures« segélyével az angol földesurak megfosztották földjüktől az angol mezőgazdákat s ezek a földfosztás következtében elhagyták szülőföldjüket, Amerikában kerestek boldogulást. A magyarázat nem mond újat, mert Young szerint lord Sheffield már 1784-ben kijelentette, hogy »the agricultural produce of the descendants of those earlier Stuartim voyagers (by then numbering close en two million souls) was already competing in English markets with our own ; and had we ratained them here, apportioned anmongst them our wastes on condition of cultivation and encouraged their efforts by means of bounties, our own unproductive acres, would have been rendered remunerative instead of those in the American colonies.«2 Nem felel meg azonban a valóságnak ! Kétséges t. i., hogy az angol mezőgazdák száma valósággal oly nagy volt-e, a mint azt az irodalom hirdeti s hogy az idők folyamán valósággal jelentős apadás állott-e elő soraikban. Steffen p. ο. így ír ezekről :3 1 Darmstädter : Die Vereinigten Staaten von Am rika. 22. s. kh. 11. 2 Garnier: History of the English landed interet. II. k. 201.1. 3 Geschichte der englischen Lohnarbeiter. I. k. 444. 1.