Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
52 MÁLYTJSZ ELEMÉR. ban a nagyobb bányákban, hanem szorgalmasan folyt az érezek kiaknázása kisebb jelentőségű helyeken is magánosok részéről. Rézkivitelünk tehát, ha feltesszük, hogy nemcsak Turóczban, hanem más megyékben is folyt hasonló bányászat (Pozsony környékén ma is láthatók az elhagyott bányahelyek), a melyről írott emlékeink nincsenek, még nagyobb lehetett mint eddig a Thurzók és Fuggerek kivitele alapján 1 gondoltuk. Mert ennek a rézkivitelnek az iránya is Várnán, Zsolnán át Szilézia felé fordult, csak kis része Árvamegyén keresztül Lengyelországba, a miről meggyőznek a két útvonal mellett fekvő helyek nevei, mint a honnan üres szekérrel vagy zabbal megrakodva jöttek rézért. Ezzel körülbelül ki is merítettük a tulajdonképeni kereskedelmi forgalmat, a mely a beszállított kereskedelmi czikkeket az akkori oppidumok : Szucsán, Túrán, Szentmárton, Váralja, Mosócz vásárjain juttatta a fogyasztók rendelkezésére, a hol meg viszont a termelők zabot, stb. adtak el, kocsiszámra is.2 Jellemző ezen, Teschen, illetőleg Korpona város kiváltságaiban részesülő városok forgalmára, hogy pl. Justh András elküldte egyik familiarisât Mosóczra, hogy ott a heti vásáron száz arany forint értékű »bizonyos dolgokat« vásároljon meg számára. Ez azonban csak egy forintért tudott venni s útközben azt is elvette tőle megmaradt pénzével együtt a blatniczai várnagy.3 Egész általánosan tehát a megye forgalma a következő. A nemzetközi kereskedelem fontos beviteli útja a megye északi részén ment keresztül s ebből kisebb erek ágaztak le dél felé, átnyúlva egészen a bányavárosokba is. A lengyel kereskedelem a sziléziai mellett kevésbé volt jelentős, mert főleg Kassa felé irányult 4 s nem erre nyugatra. A keletről Turóczba jövő forgalom így csekély. Kivitele jelentéktelen, nem lévén sem bánya-, sem mezőgazdasági terményekből nagyobb feleslege, azonban délkeletről és délnyugatról fontos útvonalak kereszteződtek rajta, a melyeknek a rajtuk végighúzódó átmeneti forgalom nagy jelentőséget kölcsönzött. A két kereskedelmi focus : Zsolna és Beszterczebánya közül az elsőhöz fűzik érdekszálai, mint a mely mögött gazdag iparvidék áll. Iparczikkeit így északról, nem délről nyeri, 1 L. G. Ehrenberg : Das Zeitalter der Fugger. Jena. 1912 I. kötet. 122. 1. 2 Justh es. lvtára. 1502 július 28. 3 U. о. 150Г márczius ír. 4 Borcsiczky В. : A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira а XIV—XV. században. Budapest. 1914. 21. 1.
