Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Kós Károly: Sztambul. Ism. Oroszlán Zoltán 398

400 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400 folytonos küzdelem az állandóan szaporodó és erősödő ellenséggel szemben. Ezek közül elsőnek flandriai Balduin jut győzelemre keresztes hadaival s csak 60 év múlva sikerül 1261-ben Palaiologos Mihálynak még két évszázadra a byzánczi császárság fővárosává visszafoglalni Byzánczot. Ettől kezdve a byzánczi város a lassú vívódás útján van, a félelmetes, a biztos halállal : a mindig jobban fenyegető, lábát Európában megvető nagy ellenséggel, a törökkel szemben, míg a harcz 1453-ban befejeztetett, Byzáncz elbukott, hogy helyét átadja Sztambulnak. A II. fejezet a byzánczi várossal foglalkozik. Megállapítja a város úthálózatának képét, melyet a város fekvése, a benne váltakozó dombok és völgyek előre kijelöltek. Közli az ifj. Theodosius császár korából származó leírás alapján a város 14 közigazgatási területének (regio) határait s a régi Byzáncz egyetlen térképét, az 1420-ból való Buondelmonte-félét is bemutatja. Azután a város silhouettejének képét rajzolja meg a mai Serajcsúcson állott Akropolistól egészen a város falain elhelyezett híres Arany kapuig. Hatalmas város képe áll elénk, melyet azonban három nagy ellenség pusztított : a földrengés, a tűz és az ember. Különösen az utóbbi ártott sokat a városnak, főként a kép rombolás idején, meg a keresztes hadjárat alkalmából, melyről különben szerzőnk leírást is közöl egykorú író tollából. A III. fejezet az Aja Sophiával foglalkozik. Megállapítja, hogy az ázsiai építészeti gondolatnak és szerkezetnek : a centralitásnak és kupolának háromféle alkalmazását produkálta a byzánczi építőművészet : az Apostoltemplomban, a ravennai San-Vitaleban és az Aja Sophiában. Az Aja Sophia annyira más, mint a másik kettő, hogy szerzőnk nem tartja az ú. n. byzánczi stilus képviselőjének. Szerinte anachronismus e templomot Byzáncz kultuszépületeinek sorába beállítani, mely egészen más hitet képvisel, mint a milyen a byzánczi templomépítkezésben typusként megnyilvánul. Sztambul török építményei sorába ellenben nehézség nélkül beilleszthető ez a templom, »a világ legszebb belső tere«. Byzánczczal szemben úgyis mint történetíró, úgyis mint műtörténész Kós kissé elfogultnak látszik. Az »aranyos« város, a benne élő és működő szellem, a byzánczi ízlés emlékei nem ébresztenek benne szeretetet, hidegen hagyják tollát s épen ezért igazságtalanul ítél sokszor a »görög« városról. Leírása csak az »Aja Sophia« cz. fejezetben válik lendületesebbé, hogy azután végig az maradjon, mikor könyve tulajdonképeni tárgyát Sztambult méltatja. • A könyv II. része »Sztambul« czímet visel és négy fejezetre oszlik. Az első három foglalkozik a régi, a történeti Sztambullal,