Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Kós Károly: Sztambul. Ism. Oroszlán Zoltán 398

TÖRTÉNETI IRODALOM. 401 míg a 4. fejezet : »Sztambul és a modern nagyváros problemá«jának kérdését tárgyalva a mai Sztambult állítja az olvasó elé, egyszersmind városrendezési terveket ad a jövő építkezésekre nézve s így egészen önálló III. részt alkot. Az első fejezet czíme : História. Az első rész hasonló nevű fejezete alapján a városnak török korbeli történetét várjuk. De az író e helyett mást ad. A törökség történetét tárgyalva úgy látja, hogy a Kelet történetére, valamint művészettörténeti problémáira vonatkozó kétségkívül gazdag irodalom megállapításai ma legalább is kétséges értékűek. Ugyanis majd mindig a Nyugathoz irányulnak, s e mellett speciálisán a turáni népekre vonatkozólag még bizonyos indogermán rosszakaratot is megállapít ezekben a kutatásokban. A turáni népek adtak legalább is annyit a világnak, mint az irániak s ha jól olvasok a sorok között, a művészi kitalálás érdemét is nagyobbrészt a turáni népeknek adja Kós, az irániak szerinte inkább a továbbfejlesztő és tovább közvetítő szerepét játszszák. Kós fejtegetéseiben sok figyelemreméltót s gondolkodásra érdemest találhatunk, anélkül azonban, hogy minden részében a magunkévá tehetnők. A török építészet legkiválóbb alkotásáról a dsámiról szól a 2. fejezet. Kós e fejezetben igyekszik megállapítani a dsámi typus eredetét. Szerinte az egy-udvaros dsámi typus Irán kultúrájának a gyermeke, míg a kupolás, tehát sztambuli typus elváíaszthatatlanul összefügg a turáni népek fellépésével. Túrán eredetiségének és -művészi kitalálásának eredményeit látjuk az ú. n. perzsa miniature festésben és rajzban, mely Khinából kerül Iránba ; Khina, tehát turáni faj a feltalálója a fayence-nak (a török ma is csinilinek = khinainak mondja a fayenceot). A török dsámi typus a brussai Jesil dsámiban alakul ki azzá, a hogy előttünk áll : kupolás zárt épület elől épített udvarral, hengeres minarékkal s a templom mögötti sírkertben a türbékkel. Elismeri, hogy sokfelől tanultak a törökök : Perzsiától, Byzáncztól, Syriától, Mezopotámiától és Armeniától, de a mit tanultak, azt önálló gondolatok kifejezésére fordítják. A művészettörténeti kutatások sorában a dsámi typus, főként a kupolás dsámi typus kialakulásának kérdése még eldöntetlenül áll ; Kós fejtegetései nyomán sem jutunk sokkal előbbre, mindaddig, míg épen az eltanulást, az idegen eredmények fölvevésének a mértékét meg nem állapítják a török művészetben. Sub judice lis est. A fejezet s a könyv legszebb lapjai azok, a melyeken az Aja Sophia s a sztambuli dsámi typus különbségeit fejtegeti. Az Aja Sophia megoldása az egységes, monumentális belső térnek kristályosan egyszerű alaprajz szerint, minden fölösleges zavaró dísz, czafrang nélkül. Ellenben a külső felépítés nem teljesen kielégítő, Szfaaclofe, 1920. IV—VI. füzet. 26