Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Kós Károly: Sztambul. Ism. Oroszlán Zoltán 398

TÖRTÉNETI IRODALOM. 427 udvarában egy »madsar« rab sírján gyújtja meg az emlékezet mécsét a jámbor török őr s az Iréne-templomban lévő fegyver­gyűjteményben fölös számmal láttunk magyar fegyvereket. önálló kötetben, tudományos szempontok alapján tárgyalva, ebben a kötetben lép elénk először magyar nyelven Sztambul. írója Kós Károly építőművész, a magyaros stílusra törekvő magyar művészek egyike. Feladatát ő maga már a czímben meghatározza. Várostör­ténetet ad, s azután architektúrát, a város kiépülésének és stílu­sának képét rajzolja meg. De ezenfelül Sztambul jövőjébe is belenyúl akkor, mikor a jövő építkezések irányelvét, elrendezését, stílusát illetőleg város továbbrendezési terveket is nyújt könyve végén. Maga a mű tartalma szerint három egymástól elkülönült részre oszlik, noha a tartalommutató csak kettőről tud. Az első rész czíme : Constantinopolis. Ebben a részben az első fejezet megállapítja, hogy a régi Byzantionnak a kelet hatalmas Byzán­czává való fejlődését elősegíti és gyorsítja az, hogy keleten egy­házi és világi hatalom, tehát az összes kulturerők egy kézben, a byzánczi császár kezében voltak centrálisáivá. Azután a város történetét adja elő. Hogyan lett Byzantionból, a kis görög gyar­matvárosból kitűnő fekvésénél fogva a Márvány-tenger melletti görögségnek fontos városa, a melyet új birodalmi székhelyéül választ azután 330-ban Nagy Constantinus császár is. Röviden megrajzolja a Constantinus Nova Romájának képét is, hogy azután a város történetét folytassa. 442-ben földrengés pusztítja el jóformán teljesen a várost ; az újjáépítés s egyszersmind a megnagyobbítás munkáját Nagy Theodosius kezdi, de Justinianus fejezi be. Ettől kezdve lesz Keleteurópa kulturközpontja a város, de ettől kezdve válik a keletről előnyomuló nomád lovas népek hadi végczéljává is az »aranyos« város. Justinianus halála után másfélszázados hanyatlás után izaurosi Leo császár szedi rendbe újból a várost. Erősen centrális hatalmat teremt a keleti politiká­ban, a nyugati egyház közösségéből való kizárása által pedig egyházi hatalma még jobban megszilárdul. Alatta alakul ki a byzánczi képzőművészeti typus, mely megöli a művészi egyéni­séget. De ugyanekkor indul meg az ázsiai iparművészeti termé­keknek beözönlése Európába, épen Byzáncz közvetítésével, mely­hek e téren nincs »typusokkal« megkötve a keze. Leo császár nalála után újabb föllendülés csak a IX. század második felében Mihály, Bardas, makedón Vazul és Constantinus Porphyrogennetos alatt kezdődik, főleg a codifikálás, conserválás, mindennek for­mába merevítése által. De ez utolsó föllendülés után Byzáncz belső történelme : udvar és egyház harcza ; külső históriája :

Next

/
Oldalképek
Tartalom