Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Szabó László: A bolsevismus Magyarországon. Ism. Balanyi György 393
TÖRTÉNETI IRODALOM. 395 gén és minőségén, másodsorban pedig az egyéni megfigyelések élességen és az események csoportosításának alapjául szolgáló szempontok helytállóságán fordul meg. Minél több és megbízhatóbb anyagot ölelnek magukba s minél logikusabb és valószerűbb adatok szerint vannak adataik csoportosítva, annál nagyobb a tudományos értékük. Az alábbiakban ilyen megvilágításban mutatjuk be a bolseviki-történet néhány újabb termékét, melyek mindegyike más és más typust képvisel. I. Szabó könyve még az oláh megszállás idején, alig egy hónappal a diktatúra bukása után jelent meg. Tárgya szerint felöleli a magyarországi bolsevismus egész történetét, sőt terjedelmes bevezető fejezetében jó és világos áttekintését nyújtja a diktatúra kikiáltását megelőző és előkészítő eseményeknek is. Formája szerint mintegy átmenet a tudományos feldolgozás és a nyers anyagközlés közt. Különösen áll ez a könyv másodikfelére, melyben az in extenso közölt akták és jelentések egészen eltörpítik az elbeszélő részeket. Egyébként közvetlen forrásokból merítő, lelkiismeretes utánjárással készült mű, mely az újságíró sokoldalú érdeklődésén túl a magasabb igényű történetíró komoly ambitiójának jegyeit is magán viseli. Bár tüneményes gyorsasággal készült, azért mégis több akar lenni egyszerű riportnál és túlnyomó részében tényleg több is. Első felének sokszempontú fejlődésbonyolítása és higgadt, tárgyilagos előadása határozottan megüti az obiectiv történetírás mértékét. Már kisebb-nagyobb fontosságú jelentések özönébe fullasztott második feléről bajjal mondhatjuk ugyanezt. Természetes, ennek is megvan a maga tudományos értéke, — a történetíró szemében talán még nagyobb, mint a formába öntött első részé — de a nagyközönségre számított élvezhetőség szempontjából mégis csak szépséghibaszámba megy. Az elsietés másik nyoma bizonyos szempontok feltűnő elhanyagolása. Pl. a gazdasági kérdések csak épen hogy említve vannak. A mi kevés szó esik róluk, az is inkább külsőségekhez tapad s megközelítőleg sem elegendő a szovjet gazdasági politikájának megítélésére s a gazdasági válság óriási jelentőségének kidomborítására. Ugyanezt kell mondanunk a vallási, illetve világnézeti kérdés tárgyalásáról. Szerzőnk csak futólag emlékszik meg róla, holott a kedélyek állandó izgalomban tartása révén majdnem olyan mértékben befolyásolta a szovjet sorsát, mint a gazdasági krizis. Általában, úgy tetszik, mintha a szerző csak a külső alakulás tényei (politikai mozzanatok, külpolitika, harczok és ellenforradalmak) iránt mutatna elég érdeklődést ; a fejlődés benső tényezőit, már akár a rendelkezésére álló anyag hiányossága miatt, akár más okból, nem méltatja kellő figyelemre. Ez mindenesetre nagy fogyatkozása művének. De a fogyat-