Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Szabó László: A bolsevismus Magyarországon. Ism. Balanyi György 393

394 TÖRTÉNETI IRODALOM. 394 Szorosan összefügg ezzel a másik nagy nehézség : a megfelelő történeti távlat hiánya. A jelen történetírójának nem lezárt fejlődéssorokkal és véglegessé merevedett, változásnak többé alá nem vetett jellemekkel van dolga s ezért állandóan fenyegeti az optikai csalódás veszedelme. Mindig ki van téve annak a veszélynek, hogy tévesen ítél meg, kelleténél magasabbra értékel vagy lebecsül eseménysorozatokat, melyeknek előzményeit, gyökereit csak hiányosan, további fejlődésük irányait, végső tendentiáját pedig egyáltalában nem ismeri. E kétségtelen nehézségek daczára a közvélemény mindig nagyobb és nagyobb érdeklődéssel fordul a jelen és a közelmúlt története felé. Érdeklődése könnyen érthető és teljes mérl.ékben jogosult. Mindnyájan tudni óhajtjuk, hogyan, minő fejlődési fokokon át s minő egyéni és tömeghatások, minő erények és bűnök révén jutottunk abba a helyzetbe, a melyben jelenleg vagyunk. Az érdeklődés jogosságának elismerése pedig implicite magában foglalja a kielégítésére irányuló törekvés jogosultságának elismerését is. A histoire contemporaine művelése tehát kétségkívül jogos és komoly tudományos feladat, mely épen úgy elismerést érdemel, mint a történelem bármely más korszakának művelése. De mégis bizonyos korlátozást kell alkalmaznunk vele szemben. Nevezetesen mindig szem előtt kell tartanunk immanens, benső lényegéből következő fogyatkozásait s a termékeiből kibontakozó képet nem szabad véglegesnek, olyannak tekintenünk, melyen a jövő történetírásának már nincs mit. változtatnia. Sőt ellenkezőleg tisztában kell lennünk vele, hogy a jelen történetére vonatkozó művek legtöbbje nem tekinthető másnak, mint a szó általánosabb értelmében vett adaléknak, mely majdan hasznos utalásokat és több-kevesebb okulást nyújt a jövő kedvezőbb helyzetben levő, több és megbízhatóbb anyaggal rendelkező s az obiectivitás nagyobb mértékét biztosító viszonylatban álló történetírójának. Minél nagyobb ambitióval fekszik neki az író az anyaggyűjtésnek és minél szerencsésebb intuitióval állapítja meg az események benső összetartozását, annál nagyobb szolgálatot tesz a jövő történetírásának és — a jelenre való tekintet mégis csak fontosabb, mint a jövő érdeke — annál inkább megkönnyíti kortársainak a kor nagy kérdéseivel szemben való orientálódását. Ebből a látószögből kell elbírálnunk a magyarországi bolsevismus egyre terjedelmesebbé dagadó irodalmának termékeit is. Ezekben sem szabad mást látnunk és keresnünk, mint kisebbnagyobb terjedelmű adalékokat, melyeknek értéke és hasznavehetősége első sorban a bennök felhalmozott anyag mennyisé-