Századok – 1919-1920

Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243

béldi pál felkelése. 271" dolata. A gyűlés kiáltványt küldött szét a megyékhez s városokhoz. Kiáltványukban a székely sérelmeket állítják oda okul, amelyek javítását szép eszközökkel elérni nem tudták, így nincs más hátra, mondják, mint hogy szomorú megbánt ódásuk orvoslásának eszközéhez nyúljanak s oda folyamodjanak, a honnan van a haza békessége s megmaradása. Fennen hangoztatván, hogy mindez nem a fejedelem ellen, hanem tanácsosai ellen irányul, vezető gondolatuk : a haza és a szabadság megmaradásának biztosítása. Kifejtették, hogy a törvényhatóságoknak tudomására kellett hozniok megbántódásukat, a melyek a haza utolsó veszedelmére czéloznak. Másnak is van sérelme, de főleg a székely nemzetnek. Már két év óta a nemzetet a fejedelem előtt gyalázzák némely hamis hírköltő emberek s cselekedeteikért nemhogy büntetést, de még pirongatást sem vettek. Most őket újból pártütéssel, a fejedelem és több hazafi ellen való mérges szándék viseléssel vádolják. Isten a tanú, a fejedelem ellen nincs semmi szándékuk ; csak hagyjanak nekik békét a nyughatatlan emberek. Felszólítanak tehát minden hazája békességét, megmaradását kereső, haza törvényét, szabadságát szerető embert, hogy az unióra tett eskü értelmében a sérelmeket magáénak elismerje és azok megorvoslásában minden úton-módon velük együtt legyen.1 Szó sincs a külpolitikáról, mert a bujdosók megsegítése nem keltett országos elégedetlenséget. A székely sérelmeket helyezvén középpontba, Béldi első sorban ezekre épít. Az ország többi részének csatlakozását az uniótörvény alapján remélte, sőt követelte. Nincs szó a kiáltványban fegyverről, felkelésről, a támogatás időpontjáról. Nem kíván mást, mint csak, hogy a közhangulatot a maguk részére nyerjék. Biztatóul a porta támogatását helyezték kilátásba. A ki a kiáltványt szöveg szerint való értelmében veszi, első tekintetre nem lát benne semmi veszélyeset, nincs másról szó, mint csak a szabadság védelméről. így a hozzájuk való csatlakozás útját megkönnyítették, csak az eljárás szokatlansága, az országgyűlés mellőzésével sérelmek kijelentése, védekezésre való szervezkedés, a porta bevonása mutatta, hogy erőszakos lépésről van szó. Ügyes számítással fogalmazott irat, mert az udvarnak nem adott okot a rögtön való fegyveres beavatkozásra, bár nyilvánvaló volt hogy Béldiék eljárása törvényellenes volt. Másrészt azon-1 Tör. Magy. Áll. Okm. V. k. 472—473. 1.