Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Széchenyi István elkobzott iratai 225

238 kArolyi ArpAd. osztrákok kedélyét elsötétíté, mikor a magyarokkal rokonszenvező s a kibékülést előmozdító b. Hübnert 1859 őszén az újra felülkerekedő magyarellenes áramlat a miniszterségtől visszalépni kényszeríté. A mű a »Blick« folytatásának tekintendő. Bach helyett most Rauscher bécsi érsek, Goluchowski, Nádasdy, Bruck, Thierry miniszterek a czéltáblái maró gúnyának, kegyetlen bírálatának. Még csak fogalmuk sincsen e jó uraknak — mondja — az alkotmányosságról, az önkormányzatról s ezek akarnák mégis talán a monarchia alkotmányosítását keresztülvinni ? ... De kikapja a magáét Rechberg is, a kiben Széchenyi csalatkozott. Elszédíté ezt is, mondja az irat, a tömjénillattól terhes, fojtó udvari levegő. A mű czélja kimutatni, hogy csak a pragmatica sanctio az az alap, a melyen a monarchiát újra építeni lehet és kell s hogy a »VerWirkungstheorie« a mennyire képtelen, annyira nevetséges és ostoba ; hogy a magyarság az, a mely megmentheti az összedőléstől a dynastiát s a birodalmat. Minden dynastikus érzése s az uralkodóház javának hangoztatása daczára, vagy jobban mondva, épen ezért, a magát alkotmányosságra elhatározni nem tudó fejedelem ellen is néha bizony erős kritikát gyakorol e művecske, mely sajtókészen állott. Ez az oka, hogy mind a két rendőri előadó, a ki az irat áttanulmányozásával foglalkozott, benne elég alapot talála arra, hogy Széchenyi ellen — föltéve beszámíthatóságát — a vizsgálat megindíttassék. Széchenyi ez utolsó munkája is magán hordja irója tulajdonságait, a rhapsodistikus gondolatfejtést, a csapongó, ötletszerű előadást. Ezekben van gyöngéje és ereje. Mindent összevéve ez az utolsó művecskéje értékes, igazgyöngy a kor publicistikai irodalmában. Az eleddig felsoroltakon kívül még néhány legelsőrangú ereklyét rejt magában a Széchenyinél rendőrileg lefoglalt anyag : négy eleddig ismeretlen naplóját. Közülök a legrégibbel gyorsan végezhetek, mert az 1847. évi deczember hó 3-ikán Pozsonyban megkezdett napló pár nap múlva megszakad. Annál fontosabb a második, 138 sűrűn beírott, legnagyobb quartalakú lappal ; kezdődik 1848 márczius 19-én, az utolsó bejegyzés a Széchenyi bajának kitörése előtti napról, 1848 szeptember 4-ről való. Külön felolvasást kellene tartanom, ha beható képet akarnék adni arról, mi mindent tartalmaz e napló. Mert Széchenyinek ismeretes, sajnos, igen szűkszavú, a legtöbbször Schlagwortszerű feljegyzései ellenére is elsőrangú kútfő e napló, valamint Széchenyi életrajza, akként ama nagy idők megfelelő hónapjai történetének szempontjából ; sőt egyes kimagasló alakok jelleme és viselkedése