Századok – 1919-1920
Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 3. Szabályzat a Magyar Történelmi Társulat által Bécsben szervezett történelmi kutatásra 10
AZ ELLENREFORiMÁCZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 11 előtt, nehogy a király és miniszterei, a kik kétségkívül meg fogják kisérleiii a maguk tisztázását ő Szentségénél, mentségeikkel magukkal rántsák, bemártsák a magyar főpapságot is.1 A legnagyobb elkeseredéssel azonban Mátyás ellen az érseki tizedek miatt kelt ki jóakaró kollégája előtt a magyar bíboros, jól tudván, hogy a curia az ő, egyházjogon sarkalló álláspontját megvédeni erkölcsileg köteles. »Hallatlan dolog az, uram, -— irá -— hogy a király egy főpap jövedelmét, mikor ez a főpap él és a dioecesisében működik, egy eretneknek ajándékozza ! Az ily viselkedés fölöttébb méltatlan és illetlen egy katholikus királyhoz, a kinek kötelessége visszaszerezni azt is, a mit mások az egyháztól elraboltak, nemhogy ő maga idegenítsen el bármit is az egyháztól !« 2 Hatni akart azután Forgách a pápára a bécsi nuntius útján, a kinek már missiója kezdetén Mátyást mint hihetetlenül erélytelen, minden ellenállásra, a kath. egyház bármi védelmére teljesen alkalmatlan és képtelen embert mutatta be. S mikor az 1608-diki egyházpolitikai törvények igazolni látszottak a király ez éles jellemzését, a prímás nem habozott arra szólítani föl a nuntiust, hogy az alig megkoronázott királynak azt az épen nem gyöngéd tanácsot insinuálja, hogy tegve le kormánybotját, adja vissza királyi koronáját bátyjának, a császárnak, s a neki nem való küzdelmek szinterét szép csendesen hagyja el.« 3 Bizonyára maga sem hitte Forgách, hogy a nuntius ezt a képtelenséget komolyan vegye ; de nem is ez, hanem más volt a primás czélja : a lehető leg vastagabban fejezni ki, hogy az új király regimejével a kath. egyház érdekei össze nem egyeztethetők. Ugyanezt a czélt szolgálta Forgách tapogatódzása Mellini bibornoknál, V. Pál bizalmas hívénél, a ki az osztrák, a cseh és magyar viszonyokat különös figyelemmel kiséi~te.4 1 Ne defensores eorum articulorum . . . nos qucque cum aliis involvant. Forgách a pápai államtitkárhoz 1609 január 21. Borgli. III. 45a. - Res plane inaudita ut praelato existente ablatos ab illo proven tus hominis liaeretico conférât (a király). Neque se satis digne pro catholici regis munere hacin parte Sua Mtas gerit, cui satis magna obligatio incumbit alienata ab ecclesiis récupéra re, non quod ipse has alienationes facere deberet. II. o. 3 A tal segno era giunta et cosi era conosciuta la debolezza del ré che vi fù in Posonio elli venne da me á persuadermi, che io consigliassi Sua M*4 a partirsi occultamente et a retroceder la corona all' imperatore. Hogy ez a valaki a primás volt, ez a következő mondatból látható. A nuntius jelentése iőoq jan. 17. Borgh. II. 166. 4 Ezt a mindjárt említendő Renzi leveleiből tudjuk. Mellini össze nem tévesztendő Millino bíbornoklcal.
