Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 4. Részletes utasítás az újkori történeti források kiadására 12

12 KAROLYI ÁRPÁD. E bibornoknak volt egy meghitt embere, Renzi Máté, egyházi rendű, nagy ügyességű ágens, a császár már említett kabineti titkárjának, az öreg Barvitiusnak római levelezője.1 Mikor Renzi 1608 nyarán a pápai legátus kíséretében Ausztriában és Prágában időzött, Forgách csal nagyon összebarátkozott s Rómába visszatérte óta levelezésbe lépett vele is. Ennek a Renzinek a közvetítésével veté föl Forgách Mellini bibornok előtt — már akár igazi, akár színlelt, czélzatos elkeseredésében — azt a kérdést, vájjon a magyarországi nyomorúságos viszonyok, a főpapság kellemetlen helyzete s a kath. egyházra gyakorolt törvényes nyomás miatt nem volna-e hasznosb neki távoznia Magyarországból ? ! . . . Mellini persze helyteleníté ezt a gondolatot s azt izente vissza, hogy épen most nem szabad Forgáchnak az országot elhagynia, hanem ellenkezőleg, otthon mindent el kell követnie a magyar kath. egyház megmentésére. De a prímás azzal érvelt válaszában, hogy ő a magyar egyház romlását otthon meg nem akadályozhatja, mert, úgymond, a magyar főpapoknak tilos egyházuk érdekeit gondozniok, mindenről a »politikus« miniszterek intézkednek a király nevében s szabad utat nyitnak az elfajult eretnekségnek. Különösen markában tartja pedig a királyt Illésházy — így végezé levelét a primás, tudván, hogy a nádor neve a curiánál vörös posztó — s mert érdekei azt hozzák magukkal, fönntartani látszik ugyan a királyi tekintélyt, azonban csak úgy, hogy a király a magyaroknak nem parancsol, teszi Bécsben a maga dolgát, a magyarok pedig törvény, igazság s a fensőbbség minden félelme nélkül élnek ... 2 A kérdés már most az, hogy a curia e sokszoros vádakat és jajkiáltásokat miként értékelte és első sorban minő állást foglalt el a vádlott királylyal szemben ? 1 Roppant érdekes tudósításai Rómából (eredetiek) Barvitiushoz a bécsi udv. ltár kéziratai közt Böhm, Catal. 595. sz. a. a 12. kötetben. - Ipse quoquc Illésházy, quia sic rebus suis expedit, sustentât authoritatem regis ; ita tarnen ut Ungari sibi a Sua Mte

praescribi aliquid non patiantur, sed rex Viennae sua négocia agat, isti in Ungaria sine lege, sine iustitia, soluti omni timoré vivant. Forgách Renzihez, 1609. s. d. (márczius vége), Borgh. II. 157.