Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Haller; J.: Kaiser Heinrich VI. Ism. Tóth László 91

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. kodik a császárkoronázást végrehajtani. Henrik most erőszakos rendszabályokkal akarja a pápát a koronázásra kényszerítni, de meghal III. Orbán és az új pápa. III. Kelemen kész a béke megkötésére. Ekkor, 1189-ben egy nagy politikai feladat elé állítja a sors Henriket. Atyja a pápa nem csekély megelégedésére szentföldi hadjáratára indul és távollétének tartamára a birodalom kormányzását fiára bízza. Alig indult el a keresztes had, a német nagyok, első sorban Oroszlán Henrik, már 1189 őszén megindították a hadat Henrik ellen. A harczok épen hogy megindultak, a midőn egy váratlan esemény a helyzetet még súlyosabbá és bonyolultabbá tette. Meghalt II. Vilmos siciliai király, kinek legközelebbi örököse Henrik felesége, Konstantia volt. De a siciliai nagyok, mellőzve Konstantia örökösödési igényeit, Tankréd leccei grófot emelték a királyi méltóságra. A pápa is titokban e mellett foglalt állást és az ő szavának súlya volt, mint Sicilia főhűbérurának. Alig értesült Henrik a dolgok ilyen fordulatáról, békét kötött német ellenfeleivel és Itáliába sietett a siciliai örökség megmentésére. Útközben 1191 húsvét hétfőjén az új pápa, III. Ceelestin által Rómában királyivá koronáztatja magát és ellenszolgáltatásul beleegyezik Róma rivalisának, Tusculumnak lerombolásába. A pápa tiltakozása ellenére folytatja útját dél felé. A siciliai várak nem tanúsítanak ellenállást, de Nápolyt tengeri haderő hijján nem tudja elfoglalni, a pisaiak segítő hajóhada pedig sokáig késik. A seregben pusztító betegségek lépnek fel és maga a császár is szinte halálos betegen szünteti be 1191 augusztusban a város ostromát és tér vissza Németországba. A megpróbáltatás nehéz hónapjai következtek ekkor, a német nagyok ismét megkezdték a küzdelmet a császár ellen. A Welfek kezdték, kiket az angol király támogatott, majd a lüttichi püspökválasztás ügye miatt az egész Németalföld felvette a harezot és hozzájuk csatlakozott a fejedelmeknek majdnem fele. A siciliai örökség is teljesen veszendőbe látszott menni, a mikor 1192-ben a pápa a királyságot hűbérül adta Tankréd grófnak. A bukástól Oroszlánszívű Richard mentette meg. A foglyul ejtett angol királyt 50.000 márka ezüstért vásárolja meg az osztrák herczegtől és ezzel nemcsak gazdag váltságdíjat biztosított magának, de ügyes diplomataként nagyértékü politikai előnyöket is szerzett. Richárd szoros szövetségre lépett vele, megígérte támogatását a siciliai hadjáratban és, a mi a császár tekintélyét legjobban emelte, elismerte őt, mint az »universorum dominus«-át, hűbérurának. (L. ehhez : Bryce : A római szent birodalom. Magyar fordítás 202 1.) Vállalta Richárd, hogy kibékíti Henriket ellenfeleivel, első sorban a Welfekkel és igéretét be is váltotta. Ezzel Henrik egyszerre a helyzet