Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Haller; J.: Kaiser Heinrich VI. Ism. Tóth László 91

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. lést ép ezért mellőzte, nehogy oly hibákba essék, mint pl. midőn az Árpádok kihalását az 1308. évvel jelzi. A nagyterjedelmű munkában törvényeket, memorandumokat és rendeleteket is közöl, még pedig szószerint, főleg azokat, a melyek az alkotmányfejlődés fontos állomásai, a melyeket azonban ma bármely egykorú újságban, vagy törvénytárban is megtalálhatunk. Az osztrák tudományosságnak hajtása ez a mű, nem szellemes, de mégis szükséges és haszonnal forgatható. Nálunk is becses dolog volna, az 1867—1918. évek alkotmányosságának ilyetén története, melyben parlamenti küzdelmeink, ministeriumaink hű képe egységesen földolgoztatnék. A külföld is több megértéssel fordulna felénk, hogyha egy műben ismerné meg e fontos korszakot, az osztrák történészek is sok közös ügyben világosabban látnának, mi pedig fejlődésünk egyik hol fényes, hol nagyon szomorú korszakának történetét alaposabban és igazságosabban ismernők meg. Morvay Győző. I. Hailer: Kaiser Heinrich VI. München und Berlin. 1915. Verlag von R. Oldenbourg. A német-római császárságnak Nagy Károlytól kezdve évszázadokon át vezető gondolata volt az impérium határait az Alpeseken át délfelé kitolni és ezzel Itáliát szorosan a birodalomhoz kapcsolni. Eme császári törekvéseknek, néhány kisebb territoriális fejedelem és város időnkinti ellenszegülését nem tekintve, a legszívósabb és leghevesebb ellenzője a pápaság volt, a melynek világi uralmát megsemmisüléssel fenyegette volna a császárság itáliai hegemóniája egy összeütközés esetén. A XI. század közepe óta a siciliai normann királyság hatalmas erővel csatlakozott a császárság itáliai uralmának ellenesei közé. Volt azonban egy időpont, a mikor úgy látszott, hogy a császárnak sikerül leküzdenie mindazon akadályokat, a melyek elődeinek gátat vetettek Itália meghódítása elé. Ez a császárságra nézve oly kedvező időpont VI. Henrik uralkodása. volt. VI. Henrik ifjúkorát és politikai felfogását mélyen befolyásolták a Viterbói Gottfriedtól szerzett és neki ajánlott »Speculum regum« czímű világtörténeti encyklopaediában foglalt jóslások és czélzások a régi római birodalom hatalmának és nagyságának visszaállítását illetőleg. 1184-ben, tizenkilencz éves korában, lépett először Henrik a politikai élet színterére, eljegyezve Konstantiát, Sicilia örökösnöjét, minek létrejöttében maga III. Lucius pápa is segítségére volt. 1186-ban házassága alkalmával, elsőnek a német-római császárok közül elnyeri a római királyi czímet. III. Orbán pápa pedig vona-