Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 206

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 206 és a béke lehetőségeire. — 4. sz. Schöpflin Aladár ismerteti és méltatja Szekfü Gyula : Der Staat Ungarn cz. könyvét. Pester Lloyd. 1918. 28. sz. Wertheimer Ede. Ungarn in französischer Beleuchtung czímmel a háború alatt megjelent néhány franczia munkát ismertet, melyek Magyarország múltjával és jövőjével foglalkoznak s telve vannak tájékozatlan s gyűlöletes támadásokkal. — Marczali Henrik : Zwischen Oktoberdiplom und Ausgleichszeit. Szögyéni-Marich emlékiratai 3-ik kötetéről szóló terjedelmes ismertetés. — 29. sz. Paajonen Heikki : Finnlands Wiedergeburt. Finnország sorsát mondja el a háború kitörése óta. — 36. sz. Vámbéry Ármin : Sultan Abdul Hamid. V. posthumus munkája, melyet néhány hónappal halála előtt írt a P. Ll. számára azon alkalommal, midőn Abdul Hamid súlyosan megbetegedett. A czikkben A. H. határtalan szenvedélyes, erőszakos temperamentumának rajzát adja. — 57. sz. Litauen czímmel Vidunäs W. M. Litauen in Vergangenheit und Gegenwart munkájának ismertetése. — 58. sz. Lorsy Ernő : Emerich Halász. Az elhunyt publicistának írói munkásságát jellemzi. Pesti Napló. 1918. 64. sz. Gróf Moltke Helmuth.: A régi Pest. A nagy hadvezér 1835-iki naplójegyzeteiből vett részlet. Protestáns Szemle. 1917. évf. 9—xo. szám. Ferenczi Zoltán : <>A magyar protestantizmus irodalomtörténeti jelentősége«. Az új kort a szellemi élet terén két nagy mozgalom vezeti be : a renaissance és a reformáczió. Az előbbi közvetlen előkészítője az utóbbinak. A reformáczió az állami és társadalmi átalakulásokat is előidézte s felébresztette szunnyadozásaikból a nemzeti nyelveket is és eszközölte az irodalmak felvirágzását. Nálunk 1526-ig mindössze egy kötetnyi verses emlék s 15 kötetre menő próza maradt az utókorra, míg ezzel szemben a protestantizmus 14 első évéből jóval több és jóval irodalmibb alkotás. A XVI. század, a protestantismus kora 28 nyomdát állított fel, mely 81 év alatt 500-nál több ismert magyar művet termelt, melynek kilencztized része protestáns irodalom. Ez a század a magyar biblia és énekeskönyv mellett megteremtette a magyar elbeszélő és lírai költészetet s a magyar vita-irodalmat, s ez előidézője a XVII. század virágzásának is az irodalom igen sok terén. A XVIII. században, a protestánsok legnagyobb elnyomatásának időszaka alatt is a kizáróan magyar irodalom — kevés kivétellel — protestáns munka. Rámutat aztan a tanulmány a XIX. században az irodalom terén azokra az eredményekre és alkotásokra, a melyek a prostestantismusnak vagy protestáns íróknak a munkái. — Szelényi Ödön : »Luther és Kant«. A két nagy szellemet egymás mellé állítván, a tanulmány három kérdésre nézve olyan lényeges szellemi rokonságot talál Luther és Kant között, melyeknek alapján megállapítja, hogy a Luthertől elhintett termékeny protestáns elvek és gondolatok szükségszerűen elvisznek Kanthoz. — Pokoly József : »A reformáczió világtörténeti jelentősége«. A reformácziónak ez a nagy jelentősége abban van, hogy az emberi szellem szabad fejlődésének, a középkor által megszakított, folytonosságát helyreállította s ezzel ismét visszaadta az egyént önmagának. — Bethlen István gróf : »A reformáczió és Erdély«. A reformáczió Erdélybe Wittenbergából hozatott be. Terjedését elősegítette a katholikus papság erkölcseinek fogyatékossága s népszerűvé tette azt az ő több irányú szabadelvű intézkedése és intézménye. Martinuzzi elterjedése elé nem vethetett gátat s 1550-ben a tordai országgyűlés már törvénybe igtatja a lutheránusok szabad vallásgyakorlatát. A református hit térfoglalását Petrovich segítette elő s a marosvásárhelyi zsinat tette uralkodóvá. Ezzel szem-