Századok – 1918
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vasárnapi Ujság - 207
170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 207 ben később az unitárius hit vette fel a küzdelmet, melynek eredménye a szabad vallásgyakorlat kiterjesztése volt az unitáriusokra is. Végigkíséri aztán a mű a reformáczió erdélyi történetét s levonja belőle a tanulságokat. — Révész Kálmán : »Történeti hazugságok a három nagy erdélyi fejedelemről«. Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek felől, főleg a jezsuiták által terjesztett, történeti valótlanságokat czáfolja történeti érvekkel és bizonyítékokkal. — Zoványi Jenő : о Adatok a magyar protestantizmus múltjából«. Megállapításait és nézeteit adja elő az 1546. évi eperjesi zsinat állítólagos végzéseinek keletkezési helyéről és idejéről ; a meszlényinek, illetőleg réczés-félének nevezett kanonos könyvről ; Sylvester Jánosnak Debreczenben való állítólagos szerepléséről ; az 1563. évi csonka unicumról és a >>A halál könyvé«-ről ; Czeglédi György és Károlyi Péter állítólagos közös művéről ; a »lutherani comburantur«-nak a »Corpus Juris Hungarici«-ban szerepéről és jelentőségéről ; az egyetemes felügyelői és egyetemes főgondnoki állás eredetéről ; a bodrogkeresztúri konvent résztvevőiről és Matolay nevű ágens létezéséről. — Payr Sándor : »Dévay Mátyás Luther Márton házában«. írásos történeti documentummal igazolja, hogy Dévay Wittembergben Lutherrel egy ideig egy házban lakott és együtt étkezett, mely körülmény jelentős külső bizonyíték arra is, hogy Dévay Luther hatása alatt állott. — Lencz Géza : »A kassai templomfoglalás hatása Bocskay felkelésére és a bécsi békekötésre«. A kassai dóm а XVI. század ötvenes éveiben a protestánsok tulajdonában volt. A király azonban 1604 január havában hatalmi szóval átadatta ezt a templomot, a hozzácsatolt magyar kápolnával együtt az egri káptalannak s a dóm elfoglalása katonai segédlettel meg is történt. Ez a templomfoglalás volt főindítéka annak, hogy a felsőmagyarországi városok sérelmeik orvoslására a királyhoz követeik útján kérvényt intézzenek. Ez előkészítette Bocskay felkelésére a külföld rokonszenvét s itthon a protestáns uniót. Ez volt főmotívuma annak is, hogy a felsőmagyarországi városok 1604-ben a pozsonyi országgyűléshez kérvényt adjanak be, mi aztán a végzetes XII. articulus megszerkesztésére vezetett. A templomfoglalás aztán, más erőszakossággal kapcsolatban, a királyi városokat Bocskay pártjára viszi át s a béketárgyalásokon többszörösen is érezteti hatását. Sárospataki Hírlap. 1918. évfolyam. 3—4. szám. Kálniczky Géza : oTompa kassai fogsága«. Tompának hazafias írói munkásságáért a hatalom részéről üldöztetést is kellett elszenvedni. Kassán két alkalommal is a haditörvényszék foglya volt. A czikk Tompa e két fogságának részleteivel foglalkozik. Theológiai Szaklap és Könyvujság.. 1918. évfolyam. 1. szám. Miklós Ödön : »Bisterfeld első meghívása Leidenbe«. Bisterfeld Jánosnak, a gyulafehérvári ref. főiskola nagynevű tanárának Hollandiába történt első meghívása, annak körülményei és időpontja eddigelé nem volt eléggé tisztázva. E kérdésre vet a czikk írója, idevonatkozó kutatásai alapján, világosságot. Vasárnapi Újság. 1918. 3. sz. A magyar konzervativek. Szögyény-Marich László emlékiratai III. kötete alapján e párt szereplése 1848-tól 1867-ig. — 5. szám. A rigómezei csaták. A sajtóhadiszállás által rendezett őszi tanulmányút alapján vázolja egy résztvevő az 1389-i, 1448-i és az 1915-i csatákat. — 7. sz. Ukránia története, föld-és néprajzi ismertetése Sztrippai Hiador tollából. — 8. szám. Abdul Hamid, a trónjavesztett szultán halála alkalmával írt méltatás. — 10. sz. Halász Imre, a kiváló publicista nekrológja.
