Századok – 1918
Történeti irodalom - Fógel József: II. Lajos udvartartása. 1516–1526. Ism. Hóman Bálint 75
76 TÖRTÉNETI IRODALOM. Kétségtelen, hogy egyes fejezetek — így a pénzügyekről és az udvari személyzetről szólók — kissé szárazak, szűkszavúak és adatszerűek. Bizonyos, hogy a szerző túlzott önbírálatának része van ebben. Mindig a maga lábán igyekszik járni s a túlságig óvakodik mások megállapításainak — sokszor szükséges — ismétlésétől. Tévednénk azonban, ha a főokot ebben, vagy a szövegbe és jegyzetbe való anyag kritikátlan kiválasztásában látnók. Ennek ellentmondanak a többi, sokkal sikerültebb fejezetek. Az egyenetlenség okát a szerző történeti felfogásában, a politikai és művelődéstörténet körének rideg elhatárolásában kell látnunk. Fógel — s ez nem az ő, hanem művelődéstörténetíróink nagy részének hibája — mellőzi a kultúrtörténettől szigorúan elhatárolt politikai történet szempontjait. Ott, a hol ezek a szempontok nélkülözhetetlenek, mellőzésük kiöli az életet a feldolgozásból, az előadás szárazzá, adatszerűvé válik, így az udvari személyzetről és a pénzügyekről írt fejezetekben hiányát érezzük a politikai történeti szempontok összefoglaló kapcsának. A személyzetről szólva nem lett volna fölösleges az udvari élet főszereplőinek jellemrajzát, egymáshoz és a közélethez való viszonyukat az ismert adatok alapján vázolnia, az udvari életet az egykorú politikai élettel való kapcsolatában bemutatnia. Tárgyismerete és írói képességei mellett ez nem is lett volna nehéz feladat. Melegebb, színesebb és elevenebb képet kaptunk volna II. Lajos udvarának szerepvivő személyeiről. Viszont azokban a fejezetekben, a hol a politikai történettől elhatárolt kultúrtörténet szempontjai magukban is elégségesek a történeti kép megalkotásához, kifogástalan munkát végzett. Gazdag ismereteit és kimerítő adatgyűjtését megfelelő módon értékesítette. A fejlődés tényeit helyesen értékeli s az összefoglaló szempontok iránt is érzéke van. Vonzó és minden részletében érdekes, befejezett képet ad, melyet nem közönséges — bár itt-ott a humanisták stylusának hatásával küzdő — írói tehetséggel öntött formába. Az előbb említett részek szakgatott adatszerűségével szemben, összefüggő képben bontakoznak ki előttünk az udvar tudományos és irodalmi törekvései, ünnepségei, szórakozása, mindennapi élete és az udvartartás külsőségei. Különösen ki kell emelnem a tudományos élet sikerült rajzát, mely értékesen egészíti ki előző művének hasonló tárgyú fejezetét. Egészben véve Fógel — ki Békefi Rémig iskolájának kétségtelenül egyik legjelesebb, a mesterhez alaposság és congenialitás tekintetében talán legközelebb álló tanítványa — becsületes, minden ízében alapos és komoly tudományos munkát végzett. Módszeres alapvetéssel készült dolgozata maradandó értékű forrásműve II. Lajos korának. Hóman Bálint.
