Századok – 1918
Történeti irodalom - Fógel József: II. Lajos udvartartása. 1516–1526. Ism. Hóman Bálint 75
75 TÖRTÉNETI IRODALOM. Fógel József: II. Lajos udvartartása. 1516—1526. A M. Tud. Akadémiától Gorove-díj jal kitüntetett pályamű. Budapest, 1917. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 2+163 lap. Ara 5 K. Fógel munkája folytatása II. Ulászló udvartartásáról négy év előtt írt s ugyancsak az Akadémia Gorove-díjával jutalmazott, sikerült pályaművének, melylyel együtt szervesen kapcsolódik Csánki Dezsőnek Mátyás udvaráról harmincz év előtt kiadott koszorús pályaművéhez, melyet a tárgy felosztásában mintául vett. Külön fejezetekben foglalkozik a budai vár topographiájával, a pénzügyekkel, az udvari személyzettel, a tudományos élettel, diplomácziával, ünnepségekkel, időtöltéssel és konyhával, ruházattal és istállókkal. Függelékül Piso két levelét közli, melyeket 13 lapon kimerítő név- és tárgymutató követ. Tartalom, módszer és feldolgozás tekintetében az előző művében megkezdett nyomon halad, de az akkorinál is teljesebb adatgyűjtő munkát végzett. Fógel legjellemzőbb és egyben legértékesebb tulajdonsága a legapróbb részletekig kiterjeszkedő, a legnagyobb teljességre törekvő módszeres és következetes kutatás. Teljes inductióval dolgozik, minden állítását positiv forrásadatokkal igazolva s lehetőleg tartózkodik minden elhamarkodott feltevéstől és következtetéstől. Az Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Egyetemi Könyvtár, az esztergomi káptalani és a bécsi udvari levéltár gazdag okleveles anyaga mellett a kiadott források és a vonatkozó irodalom teljes ismeretével végezte feladatát. Fáradságot nem ismerő és időt nem kímélő munkájáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Jóformán mindent felkutatott, a mi tárgyára vonatkozólag felkutatható volt. Ezrekre rúg a feldolgozásban és jegyzeteiben a forrásadatok és irodalmi idézetek száma, melyek értékesen gyarapítják a Jagellók koráról való ismereteinket. A jövő kutatásnak igen nagy szolgálatot tett az aprólékos személyi adatok összegyűjtésével, melyek a következő kor nem egy nevezetes szereplő személyének élete körülményeire derítenek világosságot. Adatgyűjtése, melynek használatát alapos és részletes tárgymutató könnyíti meg, mindenkor nélkülözhetetlen segédeszköze lesz Magyarország XVI. századi története kutatójának. A feldolgozást illetőleg úgy előző művének ismertetője,1 mint akadémiai birálói2 kiemelik néhány fejezetnek nyers adatszerűségét, szemben a többinek sikerült feldolgozásával. 1 V. ö. Szabó Dezső ismertetését: Századok. 1913. 613—617. 1. 2 Akad. Értesítő. 1917. 299. 1.
