Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

г AZ ÁRPÁDOK és ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 48ç? s a melyeket, mint látni fogjuk, Anjou Károlynak balkáni terveiben mindenesetre számításba kellett venni. A Velsnczébe szánt követség megbízólevelének második szerkesztése lényegesen eltér az elsőtől. Elmondja ebben Károly, hogy meggondolva az igazságta­lanságokat, melyek a római egyházat és a keresztény hitet, Balduin császárt, a velenczei dogét és köztársaságot, továbbá Vilmos achajai fejedelmet, velenczei alattvalókat és más keresztényeket értek a Palaeologok és más görögök részéről, tetszeni óhajtva Istennek, a szent római egyháznak és a fel­sorolt fejedelmeknek, kiszemelte fentebb említett követeit, hogy szövetséget és szerződést kössenek a dogéval és a köz­társasággal. Ennek értelmében Károly tartozik megsegíteni Velenczét szárazföldi és tengeri haderejével, hogy a római egyház a birodalomban visszanyerje régi helyzetét s Velencze is visszaszerezhesse mindazon jogait, melyekkel a birodalom­ban, a szigeteken és más vidékeken azelőtt bírt. Hasonló módon segedelemre kötelezi magát ugyanezen czélokra az említett fejedelmekkel szemben Velencze is. A szerződő felek háborút fognak viselni a Palaeolog és a görögök ellen, egyikük sem köt a többi nélkül sem békét, sem fegyverszünetet. A czél, a lényeg tehát a két megbízólevél szerint azonos, de lényegesen különböző a forma. A második szerkesztésben ugyanis Károly nemcsak a maga, de Balduin és Villehardouin Vilmos nevében is beszél, sőt tekintettel az egyház érdekei­nek nyomatékos hangsúlyozására, s arra a viszonyra, mely­ben ő a pápai udvarral állott, némiképen az akkor fej nélkül álló curia nevében is. Egy coalitio nevében szólítja tehát fel szövetségre a köztársaságot, a mely coalitio ugyan fegy­veres segítség ellenében biztosítani hajlandó Velencze érde­keit, de hogy e biztosítás mennyit ér, nagyon jól tudhatta a köztársaság, hisz e koaliczió tagjainak, Balduin, Vilmos és Károlynak egymás között korábban, a curia tudtával és beleegyezésével megkötött szerződései csakis a város érde­keinek teljes figyelmen kívül hagyásával, sőt egyenes meg­sértésével voltak megvalósíthatók. Es hogy Károly politiká­jának iránya és czéljai az említett szerződések megkötése óta nem változtak, azt bizonyította épen az a követség, mely a velenczeivel egyidőben indult — tán épen Velenczén át — Magyarországba, hogy új szövetséget, új támaszt sze­rezzen ennek a politikának. S ha Károly mindennek daczára remélte, hogy Velencze mégis csatlakozni fog a coalitiohoz, e reményét bizonyára első sorban arra építette, hogy a Ma­gyarországgal való szövetség rá fogja bírni a köztársaságot,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom