Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

•455 PATEK FERENCZ. Károly agyában született meg s azok első sorban az ő politikai terveit voltak hivatva szolgálni.1 E meglehetősen általános felfogás helyessége első pillanatra igen valószínűnek tetszik, ha meggondoljuk, hogy mindaz, a mit Anjou Károlyról tetteiből vagy az egykorúak elbeszéléséből tudunk, rendkívül energikus, nagyratörő, tervei kivitelében kíméletlen, s első sorban politikus fejedelemnek mutatja őt, a kinek minden tette politikai czéljait szolgálja. Tudjuk pl. hogy bár első nejét, Beatrixet bensőleg szerette, halálát mégis arra használta fel, hogy egy második házassággal állása biztonságát erősítse, hatalmi eszközeit növelje. Nagyon kevéssé valószínű tehát, hogy trónja örökösének s leányának házasságát politikailag ki ne aknázta volna annyira, a mennyire ez egyáltalán lehetséges volt,2 s tiszta udvariasságból elfogadta volna V. Istvánnak a házasságokra vonatkozó esetleges ajánlatát, ha ez összeköttetés nem látszott előtte egyáltalán a legjobbnak, a mit az adott viszonyok között remélhetett. Egyszóval : Anjou Károly egyéniségét ismerve, valószínűnek tarthatjuk, hogy családja e két tagjával úgy köttetett házasságot, a hogy az a család érdekeinek leginkább megfelelt. Kevésbbé valószínű ez V. Istvánnál. Abból ugyanis, a mit róla tudunk, inkább az látszik, hogy míg katonának, hadvezérnek tán különb, mint atyja, politikusnak, diplomatának annál is gyengébb, pedig IV. Béla is sokkal inkább becsületes, egyenes gondolkodású és beszédű uralkodó, semmint számító, ügyeskedő politikus. Tényleg, bár V. István házasságából sok gyermek származott, ezek megházasítása, illetve férjhezadása — számbajöhető fiú csak egy volt közöttük — kevéssé látszik valamely határozott irányú dynastikus politika művének, e házasságkötések inkább esetlegesek, kívülről jövő impulsusok, vagy önként adódó alkalmak hatása alatt látszanak keletkezni. Persze, sokkal kevesebbet tudunk róluk, 1 Pl. Horváth Mihály : Magyarország történelme. Uj dolgozat 2. kiad. II. k. 78., Ováry Lipót: A magyar Anjouk eredete (Akad. ért. a tört. tud. köréből. XVI. k. 1. sz.) 14. 1., Pauler Gyula : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok korában. 2. kiad. (a következőkben is ezt idézzük) II. köt. 271. 1., Marczali : A Milleniumi történet II. kötetében 542.1., Miskolczy: Anjou Károly (Budapest, é. n.) 72.1., Wertner: Negyedik Béla király története, (Temesvár, 1893.) 179. 1. felveti a kérdést, de nem ad rá feleletet. •—- A külföldi irodalmat fel nem soroljuk ; alább fontosabb képviselőit idézzük. 2 A közeli utókor is másként látja az ő házasságszerzéseit, Izabellára 1. Österreichische Reimchronik 3111 skk. versek Mon. Germ. Hist. Deutsche Chroniken V. 1. 42. 1.