Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

г * Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése. Az a kettős házasság, mely 1270-ben egyfelől V. István magyar király gyermekei, úgymint leánya, Mária herczegnő, illetve fia, a későbbi IV. László közt egyfelől s Anjou I. Károly nápolyi király gyermekei, leánya Izabella, illetve fia, a későbbi II. Károly nápolyi király közt másfelől köttetett, mindig különösebb figyelem tárgya volt úgy a magyar, mint az idegen, nevezetesen olasz és német történetírásban. Bennünket magyarokat azért érdekelhet első sorban, mert a Mária magyar herczegnő és II. Károly nápolyi király házasságából sarjadtak a dicsőséges magyar Anjouk, s magyar trónjukat épen ezen házasság adta örökösödő jogon követelték, majd szerezték meg. Ugyanebből a házasságból eredtek a nápolyi Anjouk s a külföldi történetírás érdeklődése ebből eredt, meg abból, hogy egy nemét látták ezekben a házasságokban annak az összeköttetéshálózatnak, melyet Anjou I. Károly diplomatiai genialitása és határtalan nagyravágyása szőtt jóformán az egész keresztény Európa, sőt a keresztény Kelet köré a maga nagyszerű, általunk már csak körvonalaiban kivehető imperialistikus terveinek támogatására. Nálunk legutóbb a nagyérdemű Fraknói Vilmos foglalkozott velük >>A Habsburg-ház első érintkezései Magyarországgal, 1269—1274« czímű akadémiai értekezésének második függelékében »V. István szövetsége az Anjoukkal, 1269« czímmel.1 Ottani előadásából úgy látható, mintha a két uralkodócsalád házassági összeköttetése V. István gondolata lett volna s ő hozta volna azt létre a maga, illetve országa érdekében, míg Anjou Károlynak a tárgyalásokban inkább passiv, e terveket csak elfogadó szerepe lett volna. Ez a beállítás ellentétben áll azzal a felfogással, mely a megyar, de a külföldi irodalomban is e házasságokat illetőleg eddig általában elfogadott volt, hogy t. i. e házasságok terve Anjou 1 Értekezések a történeti tudományok köréből. XXIV. köt. S. szám. Budapest, 1917. a 30—33. lapokon. Századok. 1918. IX-X. fűzd. 29