Századok – 1918

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Horvát vakoskodás 337

340 KARÁCSONYI JÁNOS. úgy hogy 1244-ben majdnem ő lett érsekké. О tehát élte javát akkor töltötte el, a mikor Kálmán herczeg, volt orosz király, atyjának, II. Endrének túlságos bőkezűségéből megkapta kormányzás végett nem csupán a horvát-dalmát bánságot, nem csupán a már 1190 óta e bánsághoz csatolt Körös-Varasd és Zágráb megyéket (a középkori Szlavóniát), hanem Pozsega, Valkó, Baranya, Somogy és Szala megyéket is. Ekként Kálmán herczegsége valóban a Dunától s a Drávától a tengerig terjedt. E herczegséget Kálmán 1240-ben egyházilag is egyesíteni akarta akként, hogy a zágrábi püspökséget a spalatói érsekséghez szerette volna csatolni. Ha ez sikerül, az új spalatói érsek joghatósága a Dráváig, sőt részben azon innen is terjedt volna.1 A középkori szerzők nem tudták magukat beleélni az előző korszakok állapotaiba. Ehhez nem is volt elég eszközük. Ennélfogva nagyon vigyázni kell rájuk, mert rendesen a maguk korának állapotait viszik át az előző századokra, mint azt pl. III. Béla király névtelen jegyzőjénél kézzelfoghat ólag tapasztalhatjuk. Tamás főesperes is a maga korának, kivált pedig Kálmán herczegségének állapotait és határait teszi át 3—4 századdal előbbre. Műve XIII. fejezetében azt írja pl., hogy a horvátdalmát fejedelmek országa : Ab aquilone a ripa Danubii usque ad mare Dalmaticum cum tota Maronia et Chulmiae ducatu — terjedt. Már pedig maga Sisió is a nyilvánvaló adatok előtt meghajolván bevallja, hogy a horvát fejedelmek, majd királyok hatalma sohase terjedt a Dunáig és a 852-iki oklevél ezen szavait : »quae (Salonitana ecclesia) est metropolis usque ad ripam Danubii« későbbi betoldásnak tartja. (79. 1.) Világos tehát, hogy Tamás főesperest e helyütt Kálmán volt orosz király herczegségét tartotta szemelőtt, mert csak ez ért el Valkó- és Baranyamegyékben egész a Dunáig. E Kálmán-herczegséghez tartozott a »Chulmiae ducatus« is, mert míg a horvát királyság állott, addig mindig csak Zachlumia országot ismertek és csak II. Endre, mint dalmát-horvát herczeg vette fel a »Chulmiae dux« czímet 1198-ban. De más tekintetben is az időben és térben távoleső események, személyek, nemzetek mind homályosak Tamás főesperest előtt és így sokszor bolondokat ír. íme egypár mondat a XIII. fejezetből. »Per praedi-1 Smiőiklas : Cod. Dip. CDS. III. 369, IV. 114—5., Theiner : Mon. Hung. s. ill. I. 176—77.