Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Irodalomtörténeti Közlemények - 307

TÖRTÉNETI IRODALOM. 307 merteti. — Gurlitt Kornelius. Die Leistungen in Kunst und, Kunstgewerbe. A művészet és iparművészet fejlődését írja meg nagy vonásokban.— Bleyer Jakob. Ungarn und Deutschungarn. Л magyarországi németség viszonyáról a magyarsághoz, másrészt a németséghez. Irodalomtörténeti Közlemények. II. fűz. Király György : Világbíró Sándor mondája régi irodalmunkban. A dolgozat ebben a részében a monda forrásait állítja össze (történetírók, Sándor-regények, középkori példázatok, népmesék) és középkori irodalmunkban való előfordulását állapítja meg. — Perényi József : Aranka György magyar nyelvművelő társasága. A reánk maradt kéziratgyűjtemény szépirodalmi műveit veszi sorra ; érdekesebb közülök a Kolozsvár 1655. és 1697. évi égését sirató vers Tinódi modorára emlékeztető történeti hűségével, Cserey Farkas kesergő éneke. Szép számmal kerültek elő történelmi tanulmányok is ; szerzőnk a következőkről szól : Erdélyi vajdák közül, a kik Szolnok vármegyei ispánok voltanak (Arankáé) ; volt és mostan virágzó vitéz rendeknek tüköré (Seelmann) ; Num S. R. Stephanus Transilvaniam solemni armorum expeditione in suam potestatem redegerit ? (Thorwächter) ; A földképek készítésének históriája (Németh L.) ; Az abrudbányai fakönyv ; Heydendorff generális életrajza (Heydendorff С. M.) ; Kolozsvárnak 1734-ből való leírása ; Feljegyzések Vízaknai naplójából. Ismerteti továbbá azt a néhány iratot, a mely a Társaság munkássága körének tervbevett kifejlesztéséről tájékoztat, a társaság tagjegyzékét, és függelékül jó bibliographiát nyújt. — Dézsi Lajos : B. Kemény Zsigmond és Kovács Lajos levele b. Wesselényi Miklósnak. 1845. ápr. 22-én és u. e. ápr.-ban vett két levél közlése. — Iványi Béla : Irodalomtörténeti levelek a gr. Teleki-család gyömröi levéltárából. Kazinczynak 8, Horváth Istvánnak 2 levele. — Wagner József : László Zsigmond, A kurucz balladák. Részletes és alapos kritikája László kísérletének, mely nyelvmelódiai alapon próbálta a kurucz balladák hitelességének kérdését megoldani. — gr. : Lux Joseph Auguszt, Ungarn. Lux fölfedezte és honfitársainak (minden előítélettől menten) fölfedezi hazánkat. Közjogi, történeti, művészeti és művelődési ismeretei tiszteletre méltók. Katholikus Szemle. 1918. Február. Lám Frigyes Brentano Kelemen ('1778—1842j czimű dolgozatában az eddig kevéssé méltatott romantikus költő emlékét eleveníti fel a reá vonatkozó újabb irodalom s nevezetesen Schellberg V. műve alapján. Elmondja a költő hányatott élete folyását és jellemzi műveit. — A könyvismertetések és brálatok között Pompéry Aurél a Magyar Országgyűlési Emlékeknek Károlyi Árpád szerkesztésében megjelent XII. kötetét ismerteti meleg elismeréssel ; Petrich Béla Wetterlé : L'Allemagne qu'on voyait et celle qu'on ne voyait pas cz. könyvéről számol be ; Lukcsics József pedig A váczi egyházmegye történeti névtára cz. mű második kötetét ismerteti, a mely a papság életadatait tartalmazza. Márczius. Hanuy Ferencz »Örvénylő utakon az autonomia felé« czimű értekezésében azokat a küzdelmeket taglalja, amelyeket a magyar katholikus egyház vívott az autonómiáért az 1848-iki országgyűléstől az autonomia-törvényj avaslatnak Apponyi Abert gróf által 1917 deczemberében történt benyújtásáig. — A könyvismertetések és bírálatok során Balanyi György ismerteti Cuno Hofer »Die Keime des grossen Krieges« cz. munkát. Április. Petrich Béla о Az Elzász-Lotharingia-kérdés múltja és jelenje«, cz. az elzászi kérdés történetét, a tartomány sorsát vázolja a kelta korszaktól 1871-ig, azután a német-franczia háborút követő politikai és társadalmi harczról szól, melyet a németség és francziák 20*