Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 308

308 TÖRTÉNETI IRODALOM. 308' Elzászért folytattak, végül a demographia és gazdasági élet szempontjaiból vizsgálja, mennyiben jogosultak Francziaországnak Elzászra emelt igényei. — Hetényi Gyula »Régi és új utak a leánynevelésben« cz. reflexiók a nőnevelés modern, divatos és örökérvényű jelszavai körül. — P. Shrotty Pál »A török Riviérán« czímmel egy Konstantinápolyból Smyrnába és Ephesosba tett kirándulás kapcsán sűrűn elevenít fel emlékeket a klassikus, byzanczi, török korszakok történetéből, nemkülönben a most folyó háborúból. — A könyvismertetések között még leginkább Suppan : Die Donau und, ihre Schiffahrt cz. műve érdekelhet, a melyről Czirbusz Béla dr. számol be. Május. Várdai Béla Zrinyi a költő cz. dolgozatában Zrínyire vonatkozó életrajzi adatokon kívül a költő katholicismusát vizsgálja s költészetét, nevezetesen a Szigeti veszedelem-et méltatja. — Hadzsega Gyula Az unió lehetőségeiről ír Ukrajnában. — Vay Péter gróf »A világháború keleti harczterein« czímmel első közleményét adja egy útleírásnak, a melyben elég bőven akadunk történelmi vonatkozásokra. Ez első közleményben az örmény fennsík, a Kaukázus két oldala s az Ararat környékének vidékeit és népeit mutatja be. — Németh Imre »Adatok a nagyszombati egyetemi ifjak életéhez« cz. czikkében főként az egyetem s a város torzsalkodásaihoz s az egyetemi ifjakat ennek folytán ért sérelmekhez nyújt adatokat a XVII. sz. második feléből. — A könyvismertetések között Lukcsics József mond nem épen kedvező kritikát Bossányi Árpád, : A pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai cz. kiadványának II. kötetéről. — A. L. Szemere Samu : Giordano Bruno cz. munkáját ismerteti. Közművelődés. 1918. 10. sz. Temesvári János. Egy érdekes informatió 1740-ből. Az orsz. Levéltárban talált s az erdélyi püspöki szék betöltésére vonatkozó 1740. iratokból ama rejtélyt oldja meg, miként jutott báró Klobusiczky Ferencz az erdélyi püspöki székbe, holott az erdélyi udv. kanczellária hármas jelöltjei között elő sem fordul. Külügy-Hadügy. 1918. 1. sz. Gábor Gyula. »Királyért és hazáért.« A m. kir. honvédség félszázados fennállása alkalmából. Visszaemlékezés 1868. XL. t.-cz. alapján felállított honvédségről, a törvényczikk parlamenti tárgyalásáról kivonatosan ; és az első honvéd dandárgyakorlatról. Magyar Figyelő. 1918. 2. füz. Podhraczky György : Ukránia nemzeti törekvéseit ismerteti. — Gamma : A független Finnország. A finn népnek a világháború alatti függetlenségi törekvéseit vázolja. 3. füz. Pereszlényi Pál : Adatok az ukrán köztársaság történetéhez. A világháború alatti ukrán-mozgalmak főbb documentumait közli. 4. füz. Bonkáló Sándor : A cholmi kérdés. A lengyel-ukrán határellentéteket igyekszik történeti szempontból megvilágítani. — Rácz Dezső Károly : Anglia és Oroszország. Angliának Oroszországgal szemben követett politikáját vázolja az utolsó másfél évszázad alatt. — Bekir Sridki : Az újjáébredő tatárság. A tatár nép szellemi és gazdasági állapotát ismerteti. — Irinyi Jenő : Szerbek és olaszok. Szerb politikusok nyilatkozataival törekszik a szerb-olasz érdekellentéteket, megvilágítani. — Mezei Ernő : Eötvös Károly. Egyéni jellemét és írói egyéniségét jellemzi. —- Takáts Sándor : Ebergényi László altábornagy. A XVIII. századi európai hírű huszártiszt katonai pályafutását jellemzi. — Hollandia és Anglia. A két állam közötti évszázados versengés jellemzése.