Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Alkotmány - 303

TÖRTÉNETI IRODALOM. 303' a szerző új források egész halmazatát hozza fel, úgy hogy alkotása inkább forrásmű, semmint értekezés. Kiemelem a következő eredményeket : Az első dolgozat négy részre oszlik : i. »Karagyorgye és vajdái az osztrák területen«, a hol a szerb felkelő vezér sorsa le van írva zimonyi contumatiája (1813 október 3) óta Oroszországba való elutazásáig (1814 szeptember). Zimonyból áthelyezték Fenek monostorába, innen Golubincire, később becsukták a péterváradi erődbe. 18T4 elején Grazba internálták, munkatársait pedig más stájerországi helyekbe. Üj anyag alapján bizonyítja a szerző, hogy Szerbia bukásának főokozója Nedoba Tódor, oroszországi diplomatiai ügynök volt, hogy továbbá Karagyorgye, Szerbiából menekülve, azzal a tervvel foglalkozott, hogy oroszországi segítséggel új felkelést rendez majd Szerbiában, miben azonban a monarchia megakadályozta az által, hogy szerb honfitársaitól választotta el. 2. Az »osztrák-török tárgyalások a szerb főnökök kiadatása ügyében« a szerző szerint úgy folytak le, hogy a monarchia diplomatiája kijátszotta a török kormány ebbeli követelését. 3. »A többi szerb menekülő Szerémségben és Bánátban« czím alatt a szerző leírja a szerb emigránsok (körülbelül 100.000 lélek) szenvedéseit, a törekvéseket, hogy azokat magyar területen telepítsék le, végre azoknak a visszatérését a török amnestiának proklamatiója folytán. 4. »A szerbek állapota Szerbiában az első és a második felkelés között« czímű fejezet Szulejman Szkopljak basa zsarnoki uralmát tárgyalja. Annak következménye új felkelés volt Obrenovics Milos, Karagyorgye egyik vajdájának vezetése alatt. A második dolgozat a monarchia magatartását tárgyalja az új, 1815 április havában indított szerb felkeléssel szemben. Metternich herczeg ellenséges viselkedést tanúsított a szerb felkelőkkel szemben és sikerük meghiúsítására törekedett. Tette ezt egyrészt tekintettel a barátságos török birodalomra, másrészt pedig a szerző szerint azért, mert semmi jót nem látott abban ha felkeléssel a monarchia déli határán egy orthodox parasztállam jönne létre. A török portára nehezedő orosz nyomás azonban Metternich áskálódásai ellenére is biztosította a felkelők teljes sikerét. Dr. Sufflay Milán-Folyóiratszemle. Alkotmány. 1918. 71. sz. (tb.) A magyar állam életrajza. Méltányoló ismertetés Szekfű Gyula könyvéről, mely eredetileg német nyelven jelent meg a külföld tájékoztatására. — 79. sz. Sebestyén József Czobor Bálint házassága. (Egy főrangú házasságkötés a XVIII. században). Czobor Bálint és Monyorókeréki özv. Erdődy Farkasné