Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 304

304 TÖRTÉNETI IRODALOM. 304' szül. Frakostyáni Draskovicli Borbála házasságának körülményeit mondja el. •— 106. sz. (tb.) A cseh-huszita mozgalmak. Ismertetése Tóth-Szabó Pálnak a M. T. Akadémia kiadásában megjelent »A csehhuszita mozgalmak és uralom története Magyarországon« cz. munkájának. — 107. sz. Boroviczény Nándor. A váczi egyházmegye történeti névtára czímmel Chobot Ferencz hasonló czimü munkáját ismerteti. Budapesti Hirlap. 1918. 77. sz. Gálos Rezső. Németeknek — magyarokról czímmel Lux J. A. Ungarn munkáját ismerteti, mely -a mult évben Münchenben jelent meg. — 81. sz. К—i J—s. Rajzok a török világból. Takáts Sándornak az Akadémia könyvkiadó-vállalatában megjelent hasonló czímű munkájának 3-ik kötetét ismerteti. — 106. sz. Huszár Vilmos. A marnei csata czímmel részletet közöl »Ha a bálványok romba dőlnek« czímű megjelent művéből. A csata nagy fontosságát nem lehet kétségbevonni. A mi szempontunkból tekintve a dolgokat a marnei csata meghosszabbította a háborút. Fontossága abban is van, hogy ellenfeleinknél közkeletűvé tette azt a thesist, hogy Németország csak úgy győzhetett volna, ha »gyors döntést« bírt volna kierőszakolni, de mivel ez nem sikerült neki, sorsa immáron »meg van pecsételve.« A későbbi események a »biztos győzelembe« vetett hitöket megingathatta volna. Nem Francziaország új dicsőségének, hanem a nagy nemzetek sorából való kiválásának •egy korszaka kezdődik a marnei »győzelem«-mel. Budapesti Sz:emle. Márczius. G aal Jenő : Gr. Széchenyi István nemzetgazdasági alapeszméi. Széchenyi nem félszeg szakemberként foglalkozott a nemzetgazdaság eszméivel, hanem csak missziója egyik fontos eszközét látta bennök ; nem is írt önálló közgazdasági elméletet, de műveiben az erre vonatkozó gondolatok bőven találhatók. Eszméi között vannak csak az ő korabeli viszonyokra alkalmazhatók, viszont sok közülök általános érvényű (pl. éghajlatunkról, földrajzi fekvésünkről, talajviszonyainkról, az emberi szükségek és szükségletek természetéről, termelési és fogyasztási hajlamainkról). Alaptétele, hogy a jól rendezett munka a nemzeti gazdaság talpköve. — Takáts Sándor : Zrinyi Miklós emlékezete. A jubiláris emlékezésnek legérdekesebb pontja az, ahol a Zrinyi fejlődését irányító hatóerőket tekinti át (családi örökség, Poppel Éva, történelmi tanulmányai) ; rámutat Zrinyi politikai törekvéseire, munkájának akadályaira és a részvétlenségre, melylyel az ország halálát fogadta. — Germanus Gyula : A mai török nyelv és műveltség. Dselál Núri könyvének (Türkcsemíz) ismertetése kapcsán rámutat a törökség műveltségének átalakulására (a krimi háború óta), a felszínes utánzásaira és legújabb törekvésére. — d. : Károlyi Árpád az 1606-iki bécsi békéről. A Magyar Országgyűlési Emlékek XII. kötetének ismertetése : rámutat a bécsi békét megerősítő királyi oklevél dátumainak meghamisítására. Április. Berzeviczy Albert : A bolgárok és Magyarország. A Szófiában tartott előadás rámutat arra, hogy a bolgár és magyar nemzet fejlődésében analog történeti események hatását láthatjuk ; a két nép már a középkorban is, azóta is érintkezett egymással ; megmagyarázza a magyarság rokonszenvét a török iránt a krimi háború idején és a mult század hetvenes éveiben, végül a magyar kultúra fejlődését tekinti át. — Gaal Jenő : Egy elfelejtett nagy emberünk, Thessedik Sámuel emlékezete. Az Akadémia kiadásában megjelenő nagyobb munkája kapcsán összefoglalja Gaal Jenő az elfelejtett szarvasi lelkész pályájának történetét : bemutatja fejlődésének első lépcsőit, a szarvasi egyház és iskola ügyében való fáradozásait, a pozsonyi kir. iskolai bizottsághoz küldött munkálatait és mintaiskolájának rend-