Századok – 1918

Történeti irodalom - Guglia; Eugen: Mária Theresia. I–II. köt. Ism. Gárdonyi Albert 294

TÖRTÉNETI IRODALOM. 295' hatta a mestert, mert a tudományos kutatás Arneth óta egy emberöltővel előbbre jutott s eredményeit értékesíteni nem volt nehéz feladat. A szaktudomány számára Guglia nem tette feleslegessé Arnethet, nem csupán mint forrás, de mint művészi alkotás is örökbecsű marad. Mária Terézia egyénisége nem volt rendkívüli s ennek megfelelően élete is csupán ott emelkedett ki az átlagsorból, a hol világpolitikai események sodráda került s az események keretében egyénisége is nagyobb jelentőséget nyert. Világpolitikai vihar fenyegette a Habsburgok birodalmát, mikor Mária Terézia kormányra került s e vihart sikerült úgy átélnie, hogy a Habsburgok birodalma nem omlott össze. Kétségkívül nagy eredmény, de ez eredményhez Mária Terézia inkább kitartásával és erélyével, mint politikai bölcseséggel járult hozzá. Politikai bölcseséget tanúsított a kormányzat terén, mert megértette, hogy a birodalmat fenntartó rendi szervezetek elavultak, szükség van az állami igazgatás megszervezéséhez s ezt a megszervezést hosszú uralkodása alatt fokról-fokra előrevitte. Alig van ága a beligazgatásnak, melynek terén Mária Terézia kormányzása alatt reformokkal nem találkoznánk s ezek a reformok a korszerű haladást jelentik. Ez a politika létfeltétele volt a Habsburgok birodalmának, mert a rendiség hanyatlóban volt, intézményei nem voltak többé életképesek, új intézményekre volt szükség, hogy a birodalom tovább élhessen. Ez intézmények megalkotása, valljuk be, sikerült, s a birodalom megrázkódtatás nélkül indult neki az új kornak. Belpolitikai czéljait absolutismussal érte el Mária Terézia, de ez akkor korszerű volt s más eszköz nem állott rendelkezésére. II. József túlhajtotta ezt a politikát s az eredmény a rendi visszahatás volt, a mely a haladás ügyének is ártott. Guglia négy korszakra osztja fel Mária Terézia életét. Az első korszak 1740. évi trónralépéséig tart s ez volt életének legboldogabb korszaka, ifjúságának ragyogó napjait alig homályosítja el a bánat fellege. A második korszak a küzdelmek kora, a nemzetközi bonyodalmak s veszteségteljes hadjáratok kora, mely az 1748. évi aacheni békekötéssel nyert befejezést. A poroszok, bajorok, francziák és spanyolok elleni hadjáratok erősen próbára tették a királynő jellemét, az uralkodói gondok ólomsúlyként nehezedtek gyönge vállaira s még sem volt szabad csüggednie, ba a birodalmat meg akarta menteni. A belpolitikai reformok kora volt Mária Terézia életének harmadik korszaka, a mely 1765-ig, férje halála évéig tartott. Ezek a reformok a belpolitika •összes ágaira : pénzügyre, honvédelemre, közigazgatásra, közgazdaságra, városok ügyére, igazságszolgáltatásra, jobbágykérdésre, vallás- és iskolaügyre egyaránt kiterjedtek s Guglia